Nem messze tőlünk a magyar átlag mintegy felét keresik

Az átlagfizetés emelkedése mégsem olyan vigasztaló a szerbiai polgárok számára, hiszen

A medián nettó bér 2022 szeptemberében csupán 57.392 dinár (489 euró/196 ezer Ft) volt. Ebben a hónapban a közfoglalkoztatottak átlagfizetése elérte a 77.302 dinárt (659 eurót/264 ezer Ft), míg a magánszektorban dolgozók átlagbére 74.014 dinár (631 euró/252 ezer Ft) volt. A közszférában dolgozók fizetését január elseje óta 7,6 százalékkal növelték, míg a magánszektorban a fizetések 17 százalékkal nőttek az év eleje óta.

Nőttek az elvárások is

Szerbia polgárai a legutóbbi felmérés szerint átlagosan 860 eurós (344 ezer Ft) fizetéssel elégednének meg, ami 13 százalékkal magasabb elvárás a munkaadók irányában, mint 2021-ben volt, akkor ugyanis már 760 euróval is megelégedtek volna, derül ki a szerbiai Infostud foglakoztatással és karrierépítéssel foglalkozó központ regionális felméréséből, ami Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia részvételével készült.

Ez a felmérés rámutat arra, hogy a volt Jugoszlávia utódállamai közül

igaz az életszínvonal is ott a legmagasabb. Őt követi Horvátország, ahol a polgárok átlagosan 1.200 euróval elégednének meg havonta. 

A legszerényebbek Észak-Macedóniában voltak a felmérésben résztvevők, ugyanis ők már 770 euróval elégedettek lennének, míg Bosznia-Hercegovinában a 940 eurós fizetést tartják reálisnak.

Miloš Turinski, a Infostud PR-menedzsere a Danas napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy a fizetések egyik országban sem követték az infláció okozta változásokat. A megkérdezettek közül csupán minden ötödik említette, hogy kapott ebben az évben fizetésemelést. Szerbiából a felmérésben résztvevő polgárok 62 százaléka vallotta, hogy nem kapott ebben az évben emelést és nem is számít rá.

Az infláció jelentős hatással van arra, hogy az említett országokban a munkavállalók mi alapján választanak munkahelyet. Amíg tavaly a legmeghatározóbb a munkahelyi légkör volt, ezúttal ez az elvárás a második helyre szorult (kivéve Szlovéniát, itt továbbra is a kollégák közti jó viszony a legfontosabb faktor), és már a fizetés magassága döntött elsőként. A megkérdezettek 65 százaléka legalábbis a jobb bért keresi, és a munkaidő is egyre fontosabb faktorrá válik.

A felmérésből az is kiderült, hogy Szerbia polgárai tartanak a legjobban a munkahelyük megszűnésétől, illetve a felmondástól. Érdekes adat, hogy továbbra is a

A felmérésben résztvevő szerb lakosság egynegyede mégis a legbiztonságosabb és legtöbb jövedelmet adó munkaadónak az állami vállalatokat tartja. A saját cég létrehozása, vagyis a vállalkozási kedv továbbra is alacsony szinten van.

Hasonló válaszokat adtak más országokban is, kivéve Szlovéniában, ahol a kérdésekre válaszolók többsége legszívesebben hazai magánvállalatokban keres- és vállal munkát.

A felmérésben részt vettek olyan fiatalok is, akik még nem fejezték be tanulmányaikat. A szerbiai fiatalok 35 százaléka abban reménykedik, hogy tanulmányaik befejezése után három hónapon belül munkába állhat. Öt százalék már dolgozik, vagy tudja, hol fog dolgozni a tanulmányai végeztével. Bátorítónak nevezte az Infostud, hogy a fiatalok 37 százaléka pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni, igaz 56 százalékuk egyáltalán nem biztos, hol, illetve hogyan fog munkát találni, vagy éppen mivel szeretne foglalkozni.

A kitűzött cél az 1.000 euró

A szerbiai államvezetés stratégiai célt tűzött ki maga elé, mégpedig a nemrégiben megalakult kormány mandátumának végéig (2026-ig) 1.000 euróra szeretnék megemelni az átlagfizetést. Mint azt  Siniša Mali, szerb pénzügyminiszter a napokban bejelentette: az év utolsó hónapjában az átlagfizetés eléri majd a 720 eurót, így a jövő év decemberében már 820 eurós átlagbérrel is lehet majd számolni, vagyis szerinte jó úton halad az ország a kitűzött cél felé.

Mali rámutatott, hogy Szerbiába a múlt évben 3,9 milliárd euró értékű beruházás érkezett. Továbbra is nagyon fontosnak tartják a megkezdett építkezések folytatását, így újabb autópálya-kilométerek épülnek majd, korszerűsítik a vasúti infrastruktúrát, illetve bővíteni kívánják az ipari zónákat, hogy újabb beruházók érkezhessenek az országba. 

Mint kihangsúlyozta, ezekben a válságos időkben sem szabad az országnak lelassítania, ugyanis a polgároknak szükségük van a munkahelyükre, illetve fontos megőrizni az ország gazdaságának stabilitását.

(Foto:Srbijadanas)