A korábbi, hírhedt görög válságkezeléshez hasonló megszorító intézkedéseket vezetnének be a német vállalatok, hogy túléljék a közelgő telet, derül ki egy friss kutatásból. Ha pedig az elbocsátások és az áremelések nem működnek, sokan komolyan fontolgatják a külföldre költözést is, vagy már el is indultak.
A német vállalatok körülbelül 25 százaléka tervezi a munkahelyek csökkentését, egy tágabb „költségmegtakarítási intézkedéshullám” keretében – derül ki a müncheni székhelyű Stiftung Familienunternehmen (Családi Vállalkozásokért Alapítvány) nonprofit intézet 1080 német céget tartalmazó felméréséből.
Ezen túlmenően a vállalatok 82 százaléka az „energiahatékonyságba” tervez beruházni, tekintettel a növekvő földgázárakra, míg számos cég kijelentette, hogy támogatja az atomenergia használatának növelését, amelyet egyébként Németország fokozatosan megszüntet.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a cégek 13 százaléka – vagyis körülbelül minden nyolcadik – fontolgatja a termelés leállítását, szemben az áprilisi hat százalékkal. Ez nem túl meglepő, hiszen míg 2021-ben az energiaköltségek a teljes értékesítés átlagosan 5,1 százalékát tették ki, ez a szám 2022-ben 8,2 százalékra ugrott, mutat rá a Stiftung Familienunternehmen.
Ami viszont még aggasztóbb lehet a német vállalatok számára, az az Institute for Economic Reseaerch (Ifo) egy másik friss felméréséből derül ki: az a tény, hogy csak minden harmadik német vállalat rendelkezik vészhelyzeti tervvel az energiaválság kezelésére.
Az intézet szerint főleg a kisebb cégeknél volt hiányos a tervezés – a legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak mindössze 15 százaléka hajtott végre megfelelő óvintézkedéseket.
Németországban nem egy új jelenségről van szó, hiszen ahogyan azt a Makronóm korábban megírta: a vészhelyzetre reagálva a Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból egy 200 milliárdos rezsicsökkentésre szolgáló hitel keretében, amely hallatán nagy – általunk is többször megírt – botrány tört ki Európában.
A sok uniós tagállam által vitatott döntés nagy valószínűséggel azért születhetett, mivel a német kancellár hivatalba lépése után, tavaly decemberben egészen egyszerűen nem volt felfegyverkezve egy alternatív forgatókönyvvel, már ami az orosz energiahordozók elapadása esetén léphetne életbe.
Márpedig, ha a kormányfő 200 milliárd eurós válságterve balul sül el, az nem csak az ő politikai pályáját törheti derékba, de az egész német gazdaságot – ezáltal pedig sok európai gazdaságot is – magával ránthatja.
Mindennek eredményeképpen, nem okozhat nagy meglepetést, hogy a Stiftung Familienunternehmen által megkérdezett vállalatok
Rainer Kirchdörfer, a nonprofit szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok visszaszorítják a németországi termelést vagy olyan helyekre helyezik át, ahol alacsonyabbak az energiaköltségek, az adók és a bürokratikus terhek.
A Makronóm nemrég számolt be arról, hogy az Egyesült Államok felhasználja energiaár-előnyeit a válságtól sújtott Európával szemben, hogy meggyőzze a német vállalatokat a tengerentúli költözésre, ráadásul adókedvezményeket és a nyersanyagok jobb, olcsóbb elérését is felkínálja nekik.
Nem kevés német cég találta csábítónak az amerikai ajánlatot: csupán négy nagyvállalat, a Lufthansa, a Siemens, az Aldi és a Fresenius egészségügyi cég, közösen 300 millió dollárt (közel 129 milliárd forintot) fektettek be Oklahoma-államban.
Közben
míg a Mercedes-Benz és a BMW is hasonló nagyberuházásokat hajtott végre Észak-Amerikában.
Ennek fényében pedig – ahogy megírtuk – számos szakértő figyelmeztetett arra, hogy az elhúzódó energiaválság véglegesen tönkreteheti Európa ipari szerkezetét, míg az európai vállalatok leállása és külföldre vándorlása súlyos döntéshozói aggodalmat vált ki, előre vetítve a kontinens teljes ipari leépülését.
(Fotó: 123RF)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
