A szomszédunkban vajon 10 vagy 70 százalékkal drágul az áram?

Az most már nem kétséges, hogy megdrágul az áram a lakosság és az ipari fogyasztók részére is Szerbiában, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyivel. A drágulásra a szerb kormány bejelentése szerint várhatóan a jövő év elején kerül sor. Ana Brnabić (Ana Brnabity) szerb miniszterelnök legutóbbi televíziós szereplése során tett nyilatkozata szerint a villanyáram, illetve a földgáz drágulása, amennyiben szükség mutatkozik rá, nem fogja meghaladni a polgárok vásárlóerejét, és semmiképpen sem kell kétszámjegyű emelésre számítani. 

Aleksandar Vučić szerb államfő is arra mutatott rá, hogy legfeljebb 8-10 százalékkal drágulhat az áram, hiszen nem szeretnék elriasztani a beruházókat. Ígérete szerint a továbbiakban olcsó lesz az áram az ipar és a polgárok számára is, hangsúlyozta a napokban.

Hogy valójában milyen szintű emelés várható, a Demostat szerbiai kutatóközpont ettől jóval borúlátóbb adatokat tett közzé. Ráadásul kormány-forrásokra hivatkozva mutattak rá arra, a kormány célja, hogy a villanyáram árát szakaszosan emelje, és így összesen 70 százalékos drágítást valósítson meg a jövő év januárja és szeptembere között, tette közzé a 021 hírportál. (Könnyen lehet persze, hogy az IMF kölcsönnel megerősödő szerb kormányzat most – egy időre – kipótolja a piaci árak és a lakossági árak közti szakadék nagy részét, így a szükségesnél valóban szerényebb lesz az emelés – a szerk.)

A Demostatnak nyilatkozó szakértők szerint az áram drágulása miatt a vállalatok is kénytelenek lesznek növelni a termékeik és szolgáltatásaik árát, így végül a lakosság is érzékelni fogja az ipari felhasználókat érintő árdrágítást.

Dubravka Đedović (Dubravka Gyedovity) szerb bányászati és energiaügyi miniszter a napokban kihangsúlyozta, a kormánynak foglalkoznia kell a földgáz és a villanyáram árával. Mindenekelőtt azért, mert amíg az európai államok többsége már több árkorrekciót is megvalósított az energiaválság miatt, Szerbia eddig ezt igyekezett elkerülni, európai viszonylatban jelenleg szinte itt a legolcsóbbak ezek az energiaforrások.

Ő sem tért ki arra, hogy milyen mértékű drágítás várható pontosan, csupán azt emelte ki, hogy a kabinet ügyelni fog arra, hogy megvédje a fogyasztók legveszélyeztetettebb rétegeit, valamint a gazdaság versenyképességét, és figyelni fognak a polgárok vásárlóerejére is.

A drámai helyzet bekövetkezését maga Vučić is előre jelezte, ugyanis rámutatott, Szerbia energiaköltségei hatalmasak, mégis sikerült az országban minden rendszert stabilizálniuk. A válság azonban még csak ezután következik, és ezt az időszakot már a polgárok lényegesebben érzékelni fogják, azzal a teherrel együtt, amit az állam eddig az energiahordozók kapcsán magára vállalt.

Az államfő rámutatott, a Nemzetközi Valutaalap várható készenléti hitele anyagi biztonságot és hitelezői bizalmat jelent. Megnyugtatónak nevezte, hogy az aranytartalékok a 2012-ben jegyzett 14 tonnáról 38-ra duzzadtak, a nettó devizatartalék egy évtized alatt a 2,5-szeresére nőtt, az év elején elköltött pénzeket pedig pótolták. 

Az év eddigi 10 hónapjában a közvetlen külföldi beruházások értéke elérte a 3,4 milliárd eurót, körülbelül 7 százalékkal magasabb a tavalyinál. Szavai szerint a fizetések gyorsabban növekednek, mint az infláció, a nyugdíjak novemberi elszámolása 9 százalékkal magasabb, és januártól újabb emelésre lehet számítani, ami összesen 20,8 százalékkal magasabb járandóságot jelent majd a legidősebb polgárok számára. Szerbia államadóssága pedig nem fogja meghaladni a GDP 57 százalékát.

Szerbia lazítana energiafüggőségén

Vučić a brit Financial Times (FT) gazdasági és pénzügyi napilapnak korábban azt nyilatkozta, hogy Belgrád a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi tulajdonosává szeretne válni, hiszen ha átvenné az ellenőrzést az orosz Gazpromnyefttől, a Moszkva elleni szankciók negatív hatásától védené meg magát. Mint ahogy arra a pénzügyi napilap is rámutatott, Szerbiát egyre sürgeti az idő, ha csökkenteni kívánja az Oroszországtól való energiafüggőségét, miközben az európai intézkedések is arra kényszerítik Belgrádot, hogy megoldásokat találjon a jelenlegi helyzetre, és felcserélje a jelenlegi orosz kőolaj- és földgázkapcsolatokat.

Az interjúban az is elhangzott, hogy számos olyan projektum van folyamatban Szerbiában, ami az energiaforrások diverzifikációjára vonatkozik. Itt fontos szerep jut a Magyarországgal való szorosabb együttműködésnek is.

– fogalmazott Vučić, majd hozzátette, hogy senki sem számított arra, hogy Európában háború lehet, ám az ukrán-orosz háborúval minden megváltozott, mindenki számára égetővé vált a megoldáskeresés.

Szerbiának decembertől Horvátország már nem továbbíthat orosz kőolajat, míg a NIS-t (szerbia legnagyobb olajcégét) a szigorú intézkedések bevezetése esetén az a veszély fenyegeti, hogy megszűnik számára az uniós tagállamokkal és cégekkel való együttműködés lehetősége. Sajtóinformációk szerint a szerb kormány mellett a magyar MOL energiacég is fontolóra vette a NIS részvényekből való vásárlást, hogy ezáltal a többségi ellenőrzés jogát át tudja venni a Gazpromnyeftől. Ezt azonban a MOL nem kívánta kommentálni a pénzügyi lapnak. A NIS működése egyelőre zavartalan, finomítói felkészültek az Irakból és más országokból érkező nyersolaj fogadására is.