Az Európai Bizottság javította a magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: 3,6 százalék helyett 5,2 százalékos gazdasági növekedést várnak Magyarországon - tette közzé közösségi oldalán Varga Mihály. A pénzügyminiszter reagált arra, hogy Brüsszelben Paolo Gentiloni gazdasági biztos bemutatta a nyári gazdasági előrejelzését. Mindeközben az előrejelzések szerint legrosszabb esetben a 0,90 dolláros szintet is elérheti az euró.
Varga Mihály posztjában figyelmeztetett: a háború és az elhibázott szankciók a legtöbb előrejelzés szerint hamarosan recesszióba taszíthatják Európa gazdaságát.
A pénzügyminiszter szerint a célok világosak:
Hozzátette azt is, hogy azon dolgoznak, hogy a költségvetés az államadósság és a hiány csökkentése mellett is maradéktalanul biztosítsák az ehhez szükséges forrásokat.
A brüsszeli nyári gazdasági előrejelzés
Az energiaárak emelkedése miatt az euró az elmúlt napokban paritásra zuhant az amerikai dollárral szemben, illetve az energiaellátással kapcsolatos aggodalmak arra kényszerítették az EU Bizottságát, hogy jelentősen lefelé módosítsa növekedési előrejelzéseit.
Míg a Bizottság előrejelzése szerint az EU GDP-növekedése 2022-re továbbra is 2,7 százalék marad, 2023-ban már csak 1,5 százalékos növekedést várnak a korábbi 2,3 százalékos előrejelzéshez képest. Az euróövezet növekedése 2022-ben 2,6 százalékos lesz, 2023-ban pedig ez 1,4 százalékra mérséklődik.
A tagországok várható növekedése. Magyarországnak hasonlóan Lengyelországhoz 5,2 százalékos növekedést jósoltak. Ettől jobb kilátásokkal csupán Írország (5,3%), Szlovénia (5,4%) és Portugália (6,5%) bír.
Az éves átlagos infláció az előrejelzések szerint 2022-ben történelmi csúcson tetőzik, 7,6 százalékon az euróövezetben és 8,3 százalékon az EU-ban, majd 2023-ban 4,0 százalékra, illetve 4,6 százalékra mérséklődik.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja továbbra is hosszú árnyékot vet Európára és gazdaságunkra. Több fronton is kihívásokkal kell szembenéznünk, az emelkedő energiaáraktól kezdve a rendkívül bizonytalan globális kilátásokig" - mondta Valdis Dombrovskis, az EU Bizottság ügyvezető alelnöke.
Mivel a háború további alakulása bizonytalan, a növekedési előrejelzéseket óvatosan kell kezelni.
Az előrejelzés is „nagy bizonytalansággal és lefelé mutató kockázatokkal jár”
- ismerte el Paolo Gentiloni gazdasági biztos. Ezzel magyarázta, hogy ezeket a lefelé mutató kockázatokat a pénzügyi piacok is regisztrálták, amit az eurónak az amerikai dollárral szembeni e heti rövid paritásos árfolyama is jelez.
A közös valuta napok óta a paritás szélén tántorgott a zöldhasúval szemben, és végül szerdán (július 13-án) átlépte ezt a szintet. Bár a paritás áttörése inkább szimbolikus, mint érdemi jelentőséggel bír, az euró esésének mértéke fontos.
Az euró 11,8 százalékos esése az elmúlt egy évben majdnem megegyezik a 2015-ös veszteségekkel, amikor az Európai Központi Bank (EKB) masszív ösztönző intézkedéseket vezetett be.
És a zuhanás talán még nem érte el a mélypontját. Egyesek arra számítanak, hogy az euró 0,97 dollárig, de akár 0,95 dollárig is elmozdulhat.
Az euró legutóbbi esése azután következett be, hogy a Nordstream 1 gázvezetéken keresztül folyó gázforgalom 10 napra leállt karbantartás miatt. Ha azonban Moszkva nem indítja újra az áramlást, Németország - amely már a háromlépcsős gáz-vészhelyzeti terv második fokozatában van - kénytelen lehet azt adagolni.
A lépések szorult helyzetbe hozzák az EKB-t. A jövő héten várhatóan 2011 óta először emeli a kamatlábakat, hogy felvegye a harcot a rekordmagas inflációval. A Bizottság 2022-re 7,6 százalékos éves inflációt vár az euróövezetben és 8,3 százalék az EU-ban.
A spirálisan emelkedő energiaköltségek már most is megterhelik az árakat. Németország 1991 óta először jelentett kereskedelmi hiányt, a befektetői hangulat pedig a 2020-as koronavírus világjárvány kitörésekor tapasztalt szintek alá süllyedt.
A BNP Paribas elemzése szerint, amikor az energiaárak megugrottak, az euró jobban szenvedett a gázár-sokkoktól, mint más fejlett valuták, amelyek átlagosan 4,5 százalékot estek.
A JPMorgan megjegyezte, hogy az euróövezet már most is "parabolikus" gázár-kiugrásokkal szembesül: júniusban 53 százalékkal csökkent a kínálat is. Az ipari nagyhatalomban, Németországban 60 százalékkal csökkent a kínálat. A szervezet 0,95 dollárra csökkentette euró-dollár célértékét, ami
A JPMorgan szerint a legrosszabb esetben a 0,90 dolláros szintet is elérheti az euró, a Bundesbank előrejelzésére hivatkozva, amely szerint a német GDP 6 százalékkal csökkenne az első évben, amennyiben a szállítások teljesen leállnának.
A közelgő kihívások fényében Gentiloni és Dombrovskis uniós biztosok szolidaritásra és az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére szólítottak fel.
Egy lépésre vagyunk attól, hogy egyetlen frekvenciavillanás elsötétítse egész Európát – a Hotel Lentulaiban Tóth Máté energiajogász beszél az áramszünetek valódi kockázatairól.
Roberto Vannacci szerint Európa őrült módjára viselkedik, pedig meglennének az eszközei, hogy véget vessen az orosz-ukrán háborúnak.
Eddig hirdette, hogy fut Trump után, most feltételt szabna.
Andrius Kubilius szerint az egyik gond, hogy az USA és az EU túl kevés támogatást ad Ukrajnának.
Nem csak EU-tagállamok kerültek a célkeresztbe.
Állítólag nincs szükség az egyhangúságra.
Mit tehet ebben a helyzetben az erdélyi magyarokat évtizedek óta támogató Orbán Viktor és a magyar kormány?
Jarábik Balázs Ukrajna-szakértő a Mandinernek nyilatkozva arra is rámutatott, hogy a kémbotrány egy olyan régi ügyre hasonlít, amely után megromlott az ukrán–magyar viszony.
