Figyelemre méltó az összefüggés – állítja a szakértő a Tisza és az ukrán szolgálatok akciójának időzítéséről

„A titkosszolgálatok működésébe természetesen nem látunk bele, de nem nehéz észrevenni, hogy az esetnek lehetnek politikai mozgatórugói. Úgy látom, hogy Ukrajna egyrészt a magyar belpolitika, másrészt Magyarország és az EU konfliktusának is részévé vált. Magyarországon éppen belpolitikai kampány folyik Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, ezért 

Nyilván ezzel kapcsolatban csak spekulálni tudunk, de az összefüggés mindenképpen figyelemre méltó” – nyilatkozta a Mandinernek Jarábik Balázs Ukrajna-szakértő a napokban kirobbant ukrán–magyar kémbotrány kapcsán.

Ahogy arról a Mandiner is többször beszámolt, napok óta tart az ukrán–magyar kémbotrány. Mint ismeretes, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) azt állította, hogy leleplezték a magyar katonai hírszerzés Ukrajna ellen kémkedő hálózatát, amely a kárpátaljai régió katonai biztonságával kapcsolatos információk gyűjtésére, a terület védelmi rendszerének feltérképezésére, valamint a lakosság társadalmi-politikai nézeteinek vizsgálatára jött létre. Az akció során Kárpátalján két feltételezett magyar ügynököt tartóztattak le, akiket az SZBU állítása szerint egy korábban már azonosított magyar katonai hírszerző tiszt irányított.

Ezek után Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette: hazánk kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, miután a magyar hatóságok bizonyítékot találtak titkosszolgálati tevékenységre.

Ezzel összefüggésben péntek késő délután a TEK a budapesti belvárosban elfogott egy ukrán állampolgárt, akivel szemben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kémtevékenység miatt beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el. A középkorú férfit még az éjszaka folyamán kitoloncolták Magyarország területéről, mivel tevékenysége a hivatalos álláspont szerint súlyosan veszélyeztette hazánk szuverenitását. A férfi korábban diplomáciai fedésben dolgozott, de hivatalos státusza már megszűnt.

A kémbotrány egy régi ügyre emlékeztet, amely után megromlott az ukrán–magyar viszony

Kérdésünkre Jarábik Balázs kifejtette: „Nem gyakori az ilyen ügy a nemzetközi politikában, de nem is mondható példátlannak. Az eset leginkább ahhoz hasonlít, amikor 

Hozzátette: „Érdemes megjegyezni, hogy akkor kezdett megromlani a magyar-ukrán viszony, utána jött az a nyelvtörvény is, amely a kisebbségi nyelvhasználati jogokat csorbította, ami ellen a magyar kormány sorozatosan tiltakozott.”

Az uniós országok jobban félnek az Európai Bizottságtól, mint Ukrajnától

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan hathat a kémbotrány Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazai megítélésére, erősítheti vagy inkább gyengítheti-e pozícióját a belpolitikában.

„Ez az ügy az ukrán belpolitikában komolyabb mozgásokat nem okozhat. az ukrán politika egyrészt, amíg tart a háború, hibernált állapotban lesz. Másrészt, lassan ugyan felolvadhat, amennyiben a békefolyamatok beindulnak, de az ukrán politikai erők között konszenzus van a tekintetben, hogy Magyarország nem szövetséges ország” – fogalmazott.

Felmerült szerkesztőségünkben az is, hogy ez a történet esetleg figyelmeztetésként szolgálhat azon uniós országok számára, amelyek eddig formálisan támogatták Ukrajna tagságát, de valójában a potenciális ellenzők közé tartoznak.

nem az ukránoktól, hanem inkább az Európai Bizottságtól tartanak, attól, hogy esetleg nem folyósítják nekik az EU-s pénzeket” – fejtette ki felvetésünkre Jarádik Balázs Ukrajna szakértő.

Nyitókép: Magyar Nemzet