Az ukrán diplomácia újabb országnak rongyolt neki, amiért nem segíti őt a háborúban. Egyben fel is szólította, hogy adja el neki az egyik fegyverrendszerét. Izrael válasza borítékolható: „nem”.
Az már mindennapos, hogy az ukrán kormány teljes természetességgel ad le fegyverrendelést különböző országoknak, az azonban az elmúlt egy-másfél hónapban vált markáns jelenséggé, hogy le is teremti azokat az országokat, amelyek nem a neki megfelelő mennyiséget adományozzák, vagy éppen nem elég gyorsan pipálják ki a listán a tételeket. A napokban Izrael kapta meg a magáét Kornijcsuk ukrán nagykövet tolmácsolásában.
A diplomata nagyjából azokkal a vádakkal illette Izraelt, mint az ukrán vezetés áprilisban Magyarországot, kivéve hogy oroszbarátsággal azért még ő sem merte megvádolni Jeruzsálemet. Udvariasan megköszönte a humanitárius segítséget, majd következett az udvariatlan rész. Kijelentette: az izraeli kormány a háború kezdete óta nem nyújt haditechnikai segítséget, sőt
Kornijcsuk nem sokat finomkodott, amikor közölte: „Azt akarom, hogy az izraeli kormány elmozduljon komfortzónájából, és térjen vissza a valóságba. Izraeli segítségre van szükségünk”.
Hogy mi lenne ez a segítség, az világos. Ukrajna szeretné megvenni a legendás izraeli légvédelmi rendszert, amit a 2000-es évek első évtizedében fejlesztettek ki. Az Iron Dome egy könnyen mobilizálható, platformra telepített egységekből álló rendszer, amely a kis hatótávolságú rakéták ellen nyújt védelmet. Az indítóállványán húsz darab 90 kilós Tamir rakéta fér el. A cél megjelölése után egy másodperccel ezek már indíthatóak is, ezzel a hatékony védelmi struktúrával pedig egyetlen egység akár 150 km²-nyi területet is le tud fedni, így a láncszerűen telepített hálózat nem véletlenül kapta a Vaskupola nevet. „Szükségünk van Iron Dome-ra” – jelentette ki a nagykövet, hozzátéve, hogy nem adományt várnak, hanem meg kívánják vásárolni a rendszert. Pedig ezt a kört februárban egyszer már lefutották.
Az Iron Dome fejlesztéséhez és gyártásához ugyanis az USA 2011 óta nyújt anyagi segítséget, milliárdos tételekben. 2014 óta a két ország egyezsége értelmében az exportjogok is szabályozva vannak, az együttműködési megállapodás pedig azt is rögzíti, hogy az Iron Dome egyes alkatrészeit amerikai cég (konkrétan a Javelineket is gyártó Raytheon) gyártja. Az USA teljes hozzáférést kap az Iron Dome technológiájához is, miközben a tulajdonjog Izraelnél marad.
ám Jeruzsálem hallani sem akart az üzletről, nem csinálva titkot belőle, hogy el akarja kerülni a közvetlen konfrontációt Oroszországgal. Túl azon, hogy az ukrán kormány akkor csalódottságának adott hangot, nem bélyegezte meg Izraelt, mint ugyanezt az érvet hallva Magyarországgal tette.
Az izraeliek nagyon is jogosan aggódnak. Az, hogy óvatosan bánnak Oroszországgal – bár márciusban egyöntetűen és határozottan, Magyarországhoz hasonlóan elítélték az ENSZ közgyűlésén az orosz agressziót – racionális érvekre vezethető vissza. A szíriai konfliktusban Izrael több mint tíz éve vesz részt, folyamatosan légicsapásokat mérve az országba települt terrorista támaszpontok ellen. Oroszország azonban támogatja a regnáló Basar Asszad-féle rezsimet, nem csak politikailag, de katonailag is. A két ország viszonya a múlt évtized végére eléggé feszült lett emiatt, de konkrét fegyveres összecsapásra nem került sor, egészen a múlt hónapig. Akkor ugyanis Oroszország Szíria területéről rakétákat lőtt ki az arra portyázó izraeli repülőgépekre, és bár kárt nem okozott bennük, a figyelmeztetést mindenki annak értette, aminek szánták:
Jeruzsálem értette a célzást, és – ahogyan a háború kezdete óta – most sem hajlandó haditechnikai segítséget nyújtani Ukrajnának. Az Amerikai Egyesült Államoknak esze ágában sincs nem hogy nyomást gyakorolni, de még beleszólni sem ebbe a kérdésbe. Az USA külügyi szóvivője úgy fogalmazott: nem kommentálják sem Izrael politikai döntéseit, sem semmit, ami az ottani védelmi vonatkozású exportengedélyekre vonatkozik. Az izraeli külügyminisztérium a Newsweeknek adott nyilatkozatában úgy reagált az ukrán vádakra: Izrael mindent megad Ukrajnának a humanitárius segítségnyújtás keretein belül, és minden lehetséges módon kiáll az ukrán nép és az ENSZ határozatai mellett.
A fegyverszállítás más kérdés. Izrael nem fog letérni sem a védelmi jellegű exportszabályokat, sem a saját biztonságpolitikáját egyensúlyban tartó útról.
Az Iron Dome marad.
Borítókép: Az izraeli haditengerészet Vaskupola légvédelmi rendszere egy Lahav Sza’ar 5-osztályú korvetten Haifa kikötőjében.
MTI/EPA/Pool/Jack Guez
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Még mindig nem érkezett reakció Zelenszkijtől.
„Indokoltabb lenne az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felfüggesztése” – mondta Bóka János.
Lassan elfogy a levegő az ukrán elnök körül.
Odessza térségében történt a csapás.
Az Európai Bizottság szerint.
Véleményezte Magyarországot a Fitch Ratings, Friedrich Merz a német városok biztonságát félti, eközben Magyar Péter újabb botrányt szított. Mutatjuk a keddi nap legolvasottabb híreit!
Újabb öt európai válogatott vált biztos résztvevővé.
