Milliárdokat költ a dán kormány a növényi alapú táplálkozás támogatására

Új szelek

Tavaly augusztusban mutatták be az ENSZ legutóbbi klímajelentését, ami meglehetősen borús képet festett a jelenlegi állapotokról. A dokumentum kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben az üvegházhatású gázok (köztük a metán, ami sokkal jobban melegíti a légkört, mint a szén-dioxid) kibocsátása minden addigi rekordot megdöntött, ezért rendkívül gyors cselekvésre van szükség. A novemberben megrendezett glasgow-i klímacsúcs már próbált gyakorlati megoldásokat találni, óriási előrelépést jelenthet például, hogy 105 ország vállalta a metánkibocsátás 30 százalékos csökkentését az évtized végéig, igaz, éppen az a Kína nem ment ebbe bele, amelyik a bolygó egyik legnagyobb kibocsátója.

A szennyezésben a szarvasmarha-tenyésztés toronymagasan vezet, utána a birkák és a disznók következnek a listán, utóbbi kettő ugyan jócskán lemaradva a tehenektől, de a tenyésztett állatok óriási, több milliárdos száma miatt nagyon is reális veszélyként. 

Számos kísérlet folyik különböző táplálékkiegészítőkkel és takarmányadalékokkal, amelyek elméletileg gátolják az állatok gyomrában a metántermelést, a klímavédők azonban ragaszkodnak ahhoz az állásponthoz, amely szerint a húsfogyasztási szokásainkon kell változtatni a bolygó megmentése érdekében, hiszen ha kisebb a kereslet a húsra, akkor csökken az állatállomány és a szennyezettség mértéke is. Komoly érv a kezükben az állatok itatása is: jelenleg az összes vízfogyasztás mintegy felét használja el az állattartás, márpedig az évszázad egyik legnagyobb kihívását éppen a globálisan apadó vízkészlet okozza. 

Közéjük tartozik Dánia, ahol a növényi alapú élelmiszerek térhódítása 2018 óta elég látványossá vált. Ezt erősítendő, az idén a Dán Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium létrehozott egy 675 millió dán koronás (35 milliárd forintos) alapot, hogy tovább népszerűsítse a növényi táplálkozást, illetve olyan innovációs törekvéseket finanszírozzon, amelyek segítenek a húsfogyasztás visszaszorításával a klímavédelmi célok elérésében. A The Plant Fund elnevezésű projekt a növényi alapú ételek piaci szegmensének növelését tűzte ki célul, amely jelenleg még mindig elenyészőnek mondható a húsipari ágazatéhoz képest. 

Helló, röfik!

A helyzet azonban korántsem olyan idilli és egyszerű, mint ahogyan képzelnénk. Dániáról azonnal a sertéstenyésztés ugrik be mindenkinek, nem véletlenül. A tenyésztésnél alkalmazott csúcstechnológia a világ élmezőnyébe repítette az országot export-területen, és a cseppet sem alacsony ár ellenére a malachús kivitele a mezőgazdasági összbevétel 40 százalékát teszi ki. Hogy mekkora méretekben folyik a sertéstenyésztés az országban, jól jelzi, hogy a Danish Crown húsipari vállalat legnagyobb vágóhídján hetente több százezer sertés húsát dolgozzák fel, míg élőállat tekintetében a dánok pár évvel ezelőtt még több mint 15 millió sertést exportáltak külföldre.

A helyzet éppen 2018 környékén változott, akkoriban sok gondja akadt az ágazat szereplőinek. Komoly problémákat okozott például a Németország területéről érkezett, Dániában egyáltalán nem őshonos vaddisznó-populáció növekvése. A sertéspestis réme ott lebegett a tenyésztők feje felett, a kormány így az állatok levadászása és egy nagy port kavart dán-német határkerítés felállítása mellett döntött. A probléma megoldódott, jelenleg az ország vaddisznómentes, ám a gondok megmaradtak. A COVID-hullám újabb kihívásokat hozott, hiszen sertések is megfertőződtek, a rendszeres aszályos időjárás miatt az országban pedig nem lehetett elég takarmánynövényt termeszteni, így

miközben a sertések felvásárlási ára csökkenő tendenciát mutatott. Mindezt fokozta a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az a piaci kiesés, amit a Brexit okozott 2020-tól. Nem véletlen tehát, hogy a növényi táplálkozás éppen ebben az időszakban kezdett az érdeklődés középpontjába kerülni.

A dánok azonban nem adták fel. A tradícióra, versenyképességükre, a nagyon is jól működő vállalati fúziókra és persze a bőkezű kormányzati támogatásokra építkezve tekintenek a jövőbe. Az összeolvadási rendszer hatékonysága már bizonyított. Míg húsz évvel ezelőtt még több mint 16 ezer sertéstelep működött az országban, napjainkra – a fúzióknak köszönhetőn – már csak töredéke. Jó példa erre a már említett Danish Crown, Európa egyik legnagyobb hústermelő vállalata, amelyben több ezer sertéstenyésztő előállító és részvénytulajdonos is egyben. Míg a dán kormány egyfelől komoly összegeket és lehetőséget biztosít a növényi alapú táplálkozás lehetőségeinek növelésére, egy pillanatig sem feledkezik meg arról, hogy az ország exportbevétele szempontjából mit jelent a húsipar. Minden segítséget igyekszik megadni a szektornak,

A Danish Crown be is jelentette, hogy 2050-re el akarja érni a klímasemlegességet, közelebbi célként pedig azt fogalmazta meg, hogy 2030-ra minden kilogramm sertéshúsra jutó üvegházhatású gáz kibocsátását 50 százalékkal csökkenti, ezen túl alapvetően egyszerűsít a csomagolástechnikán, így a logisztikai kapacitás csökkentésével igyekszik beállítani a megszabott kvótát a szén-dioxid-kibocsátás területén. A cég érezhetően igyekszik lépést tartani az elvárásokkal, ezért 2019 óta növényi alapanyagú élelmiszerekkel is próbálkozik, például egy olyan húsmentes hamburger képében, ami répából és borsóból készül. A tenyésztők azóta is fogják a fejüket, de gesztusnak valóban nem utolsó.

Fotó: MTI, Greenpeace