Megvilágosodtak a német sötétzöldek: nem hajlandók romba dönteni Európát a gázcsapok elzárásával, már a társadalmi kohézióért aggódnak

Lábon lőné magát az Unió erős, energetikát érintő szankciók esetén?

Igen, különösen a földgáz tekintetében. Jelenleg az EU földgázigényének csaknem felét orosz importból fedezi.

tehát a következő fűtési szezon ellátásának biztosításához az áprilisban induló betárolási időszakban még több gázra lenne szükség, mint az előző években.

Ilyen időtávon az orosz gáz nem pótolható. Sokatmondó, hogy bár az orosz szállítások egyelőre zavartalanok, pusztán az azok megszakadásától való félelem is kétszeresére emelte a tőzsdei gázárakat.

Az orosz import leállása – akár szankciók, akár az orosz fél miatt – várhatóan azonnal jelentősen tovább emelné az árakat és, ami talán még aggasztóbb:

A gázhiány következményei mind a háztartásokra, mind a vállalatokra katasztrofálisak lennének: recesszió, az ipari termelés leállása, fűtetlen otthonok és zavarok az ellátási láncokban. Az energiaellátást érintő szankciókat tehát célszerű lenne elkerülni.

Az oroszok SWIFt-kizárása is hatással van az energetikára?

Úgy tűnik, hogy egyelőre nem, mert az érintett bankok – például a Gazprombank – nem kerültek fel a szankciós listára. Ami azonban a tőzsdei árakat befolyásolja, az a piaci szereplők félelme, hogy a jelenlegi állapot megváltozik. Amikor a fontosabb európai politikusok és döntéshozók úgy nyilatkoznak, hogy a szállításokat, vagy az azok ellentételezését lehetővé tévő tranzakciókat korlátozni kellene; az árak megugranak.

Milyen hatással lehetnek Magyarország energiaellátására az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók?

Az európai szankciók egyelőre nem érintik az energiaellátást, így Magyarországnak – a többi tagállamhoz hasonlóan – csak a szankcióktól való félelem miatti energiaárnövekedést kell elszenvednie. Ez hazánkat mérsékeltebben érinti, mint más országokat, mert Magyarország gázigényének markáns részét a piacinál kedvezőbb árú, hosszú távú szerződésekkel biztosítja.

Elegendő tartaléka van Magyarországnak szigorúbb szankciók esetén?

Rövid távon igen. Fogyasztásarányosan

és hazánk saját kitermelési kapacitásokkal is rendelkezik, tehát a következő hónapok igénye biztosítható. Fél éves időtávon azonban a gázszállításokat érintő szankciók Magyarországon is nagy problémát okoznának, mert hazánk is elsősorban Oroszországból szerzi be az energiahordozót és nyáron a hazai tárolókat is fel kell tölteni.

Milyen mértékben nőnének meg az energiaárak az Uniós országokban?

Erre nem lehet pontos becslést adni, mert olyan szintű energiahiány, amivel az orosz szállítások leállása fenyeget, korábban nem fordult elő. Néhány héttel ezelőtt például sokan alaptalannak tartották Medvegyev, az Északi Áramlat 2 engedélyeztetésének akadályoztatásával kapcsolatos nyilatkozatát, amiben az orosz vezető 2000 euró/1000 köbméteres árat jósolt az európai piacon. Ehhez képest az árak már az elmúlt héten is átlépték ezt a szintet.

Február eleji hírek szerint rekordmélyponton volt a német gáztározók töltöttsége. Veszélyben lehet a német ipar?

Németország energiaigényének negyedét földgázból látja el. Ennek 95 százalékát importálja, több mint felét Oroszországból. A tárolók töltöttségi szintje valóban rekordalacsony, mindössze néhány hétre fedezné Németország szükségleteit. A magas árak már most is visszavetik Németország versenyképességét, ráadásul a lakossági díjakba is beépülnek:

Az energiaválság tehát nem csak a német ipart fenyegeti, de jelentős társadalmi problémákat is okoz.

Németország „államosítaná” a tározók feltöltetlen részét. Ez lehet a megoldás vagy vissza kell fordulni a szénerőművekhez? Máshogy látják már a németek az atomenergiát?

A rendelkezésre álló információk alapján a német vezetés törvényben kötelezné a tárolók üzemeltetőit, hogy egy bizonyos szintre töltsék föl kapacitásaikat, ami valóban nagyobb állami kontrollt jelentene. Az intézkedés abban az esetben lehet megoldás, ha Németországban lesz elegendő földgáz a tárolók feltöltéséhez.

míg a korábbi programban a két energiahordozóra építő termelőegységek bezárása, valamint a megújuló és gázkapacitások növelése szerepelt, úgy tűnik, hogy ez meghiúsul. Az elmúlt hetek bejelentései alapján Németország nem fogja bezárni maradék három atomerőművét, elhalasztja a széntüzelésű erőművek leszerelését és ezzel megpróbálja gázigényeit alacsonyan tartani. A megújuló kapacitások fokozására irányuló törekvéseket Németország továbbra is fenntartja.

Tartható lenne a rezsicsökkentés a szankciók esetén? Mekkora mozgástere van még a kormánynak?

Az a szankcióktól függ.

Ha a szankciók ellehetetlenítenék ezt a szerződést, akkor a gázt jóval drágábban, a piacról kellene beszerezni, így veszélybe kerülne a rezsicsökkentés. Ráadásul, mivel Európa gázimportjának jelentős része Oroszországból érkezik, jelenleg a nyugatról beszerezhető, piacon vásárolt gáz jelentős része is orosz eredetű, amit szintén érintenének a szankciók. Az Európai Unió jelenleg körülbelül 150 milliárd köbméter gázt vásárol Oroszországtól és ebből mindössze néhány milliárd köbmétert lehetne rövid távon más forrásból helyettesíteni. Európa és Magyarország mozgástere tehát nagyon leszűkülne egy olyan szankció bevezetése esetén, ami érintené a gázszállításokat.