A járvány alatt csökkent a foglalkoztatottság – halljuk sokszor. Pontosítsunk! A járvány alatt egyetlen negyedévre estünk vissza, a Gyurcsány korszak válsága után hét év alatt, 2013-ra tudtunk újra visszakapaszkodni a kiindulási, 2006-os szintre.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő elemzése a Makronómon.
A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” cikksorozatban minden hétfőn megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. Ebben a 2. részben most a járvány munkaerőpiaci hatásával foglalkozunk. (Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül.)
Ha pontosak akarunk lenni, akkor nem tudjuk a 2008 körüli válság időszakát és a jelenlegi járványidőszakot egy grafikonon ábrázolni, mert 2021 januártól kicsit módosult a Munkaerőpiaci Felmérés (Labour Force Survey) metódusa. Egyik olyan módosulás, ami jelentősen hatott a mi mutatóinkra is az volt, hogy míg korábban a szülési szabadságon levő anyákat az uniós tagállamok egy részében szabadságon levő foglalkoztatottnak, másik részében – így nálunk is – inaktívnak tekintették, addig tavaly óta már mindenhol egységesen a foglalkoztatottak között szerepelnek. Az átálláskor az EUROSTAT és a KSH is csupán 2009-ig számolta ki visszamenőlegesen az új módon is a munkaerőpiaci mutatókat, a régi módszer szerint pedig csak 2020-ig találhatók meg ugyanezek a számok.
A grafikonon is látható, hogy az unióban a 2019-es átlagos foglalkoztatási rátánál várhatóan már a 2021-es éves adat jobb lesz. Még a 2021 IV. negyedévet nem ismerjük, ezért becslést készítettem az első három negyedév alapján. A tavalyi hazai értékeket a KSH már közreadta, tehát tudjuk, hogy nálunk csak 2020-ban volt stagnálás. A járvány első évében az uniós átlag 1 százalékponttal csökkent 72,7 százalékról 71,7 százalékra, mi pedig csupán 0,1 százalékponttal estünk vissza éves szinten 77,6 százalékról 77,5 százalékra, ami inkább stagnálásnak tekinthető. Míg nálunk a férfiak nem estek vissza, a nők csökkenése 0,2 százalékpontos volt, addig az unió átlagában a férfiak 1,1, a nők pedig 0,9 százalékponttal zuhantak.
2021-ben becslésem szerint a tagállamok közel fele már növelni tudta a foglalkoztatását a 2019 évihez viszonyítva. Azonban még a tavalyi harmadik negyedévben mindig volt 7 olyan állam, amelyik nem érte el a 2019-es azonos időszaki értkét (Észtország, Olaszország, Szlovákia, Bulgária, Ausztria Svédország és Lettország).
Ha negyedéves adatokat vizsgáljuk, akkor még pontosabban látszik, hogy hazánkban 2020-ban valódi csökkenés csak a második negyedévben volt. Emlékezzünk rá, hogy 2020. március 15 után indult a karantén, s április végétől kezdhettünk fokozatosan visszatérni, nyíltak meg a gyerekeknek az iskolák és az óvodák.
s maradt így a negyedik negyedévben is. A tagállamok közül rajtunk kívül Lengyelország és Málta tudta csupán 2020 utolsó két negyedévében elérni a járvány előtti szintet. Az unió átlaga 2021 második negyedévére ért vissza oda.
Igaz ez mind a férfiak, mind a nők esetében.
A hazánk 2021. III. negyedévben a tagállamok sorrendjében a 79,3 százalékos rátánkkal a hatodik legnagyobb Hollandia, Svédország, Németország, Csehország és Észtország után. A férfiak pedig már a 4. helyen állnak Csehország, Málta és Hollandia után. A IV. negyedévben a 2019 azonos időszakához viszonyítva a férfiak 1,4; a nők pedig közel duplája, 2,7 százalékponttal növekedtek.
A baloldal szakértői hangosan állítják, hogy „a nők a legnagyobb vesztesei a Fidesz előző tízévnyi kormányzásának”.
Foglalkoztatási területen biztosan nem. Jelenleg a nők és a férfiak közti foglalkoztatási ráta különbsége kisebb, mint az unió átlaga. (A következő írásokban részletesen is megvizsgáljuk a nők helyzetét.)
Nálunk már 2006-ban elindult a világszerte 2008-ban kezdődő válság, ezért nem könnyű pontosan megnevezni sem. Emlékezzünk csak az őszödi beszédre! A grafikon is mutatja, hogy
A nők 1,6; a férfiak 4,6 százalékpontot zuhantak, s a nők 2012-re, a férfiak pedig 2014-re tudtak ismét visszatérni a 2006-os szintre.
Az unió átlaga 2008 után csökkent, a nők 2010-re, a férfiak 2013-ra érték el a minimumot. A nők 0,7, a férfiak pedig 3,8 százalékpontot zuhantak. A nők 2014-re a férfiak pedig 2017-re érték el a válság előtti szintet.
Tehát kijelenthető, hogy akkor Magyarország egy alacsonyabb foglalkoztatási szintről az unió átlagánál nagyobb visszaesést szenvedett el, és évekkel előbb kezdődött a romlás, mint a világ más pontjain. A legrosszabb mutatókkal rendelkeztünk akkor.
Mindkét válság idején hatalmas belső strukturális átalakulás történt a munkaerőpiacon. 2010 előtt elköltöztek, bezártak a külföldi összeszerelő üzemek, akkor a kis vállalkozások adták a stabilitást.
A legjelentősebb különbség a két válság munkaerőpiaci hatásainak kezelése között az volt, hogy
Most volt politikai akarat és a gazdaság kitűnő állapota is adott lehetőséget bértámogatási programok, adó- és járulékkedvezmények bevezetésére. Összevetésképpen például az úgynevezett Kurzarbeit-programhoz hasonló már a korábbi válság idején is létezett, amely akkor csak 2009-ben indult és mindössze 5,7 milliárd forintot fizettek ki támogatásképpen, harmincezer fő részére, s ez akkor a foglalkoztatottak alig egy százalékát érintette, szinte semmi hatása nem volt.
2020-2021-ben szinte minden második foglalkoztatott kapott valamilyen juttatást, gondoljunk csak a gyermekesek adóvisszatérítésére, ami egymaga 1,9 millió főt érint, vagy a vállalkozók esetén az iparűzési adó megfelezésére, amit szintén legalább ötszázezer önfoglalkoztató vehetett igénybe. Emellett a munkáltatók terhei is csökkentek a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése miatt. 2020 januárban még 17,5 százalék szocho-t és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kellett a bérek után befizetni a munkáltatóknak, ma már csupán 13 százalékot. Ezek az intézkedések mind hozzájárultak a munkaerőpiac gyors regenerálódásához és a foglalkoztatás bővüléséhez is.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Most miért nem jut eszükbe, hogy Bécsben a metrók és a villamosok végállomásainál szinte mindenhol nagy P+R parkolók vannak, illetve a város belső része is tele van parkolóházakkal.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Nagy Márton a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács ülésére érkezett a belga fővárosba, ahol a tanácskozást megelőzően angol nyelven adott nyilatkozatot.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
