Lehet-e orosz energetikai blokád Ukrajnában?

Az előző cikkemben szót ejtettem az aktuális helyzetről és annak lehetséges következményeiről. Ebben az írásomban megpróbálom feltérképezni azokat a gazdasági eszközöket, melyekkel egy esetleges orosz katonai agresszió párosulhat és amelyekkel még erőteljesebben megingathatják az ország amúgy is gyenge lábakon álló gazdaságát. Véleményem szerint az energiaszektoron keresztül képes a legnagyobb gazdasági ütést mérni Ukrajnára az Orosz Föderáció, ha katonai erőt fog alkalmazni az ország ellen.

Földgáz: tranzitszállítás és importfüggőség

Hivatalosan Ukrajna 2015. november 26. óta nem importál orosz gázt. Földgázt csak a nyugati határon vásárol, de ez nem jelenti az oroszországi szállításoktól való teljes függetlenséget, melyről itt olvashatnak. 

A földalatti gáztárolókban a következő a helyzet. A fűtési szezon kezdete óta a földalatti gáztárolókban csaknem 40 százalékkal, 11,6 milliárd köbméterre csökkentek a tartalékok. Az ukrán tárolókban raktározó külföldi cégek több mint nyolcszorosára csökkentették készleteiket: 2,45 milliárd köbméterről 300 millió köbméterre.

Fontos, hogy a tárolóban lévő gáz nem teljes mértékben használható fel a lakosság, a távfűtés és az ipar szükségleteire. Körülbelül 4,7 milliárd köbméter úgynevezett. „puffergáz”, egy minimális biztonsági tartalék, amelynek a rendszerben kell maradnia, hogy biztosítsa a földgáz kiemelését a tárolók mélyéről. Így mintegy 7 milliárd köbméter aktívan felhasználható gáz marad, figyelembe véve még azt a 1,4 milliárd köbméter műszaki gázt, mely a tranzit biztosításához szükséges.

hiszen Ukrajna februárban már bejelentette, hogy az EU-ból több földgázt fog valós reverse útvonalon vásárolni, melynek maximális napi kapacitása 50 millió köbméter. Februárban több mint 300 millió köbméter gázt fog vásárolni főleg Magyarországtól, Szlovákiától és Lengyelországtól (Magyarországtól 130 millió köbmétert). Mivel jelenleg a nemzetközi piacon 900 dollár/1000 köbméter áron értékesítik az energiahordozót, Ukrajnának eléggé sokba fog kerülni a februári import (világpiaci árakon 270 millió dollár).

Az átvészeléséhez körülbelül 19 milliárd köbméter gázra van szükség (beleértve puffer gázt). Ennek értelmében Ukrajnának mintegy 12 milliárd köbméter mennyiségben kell terveznie és megvásárolnia, ami nagy kihívás elé állítja a kormányt. A jelenlegi gázárakat és piaci prognózisokat nézve az ország számára óriási gondot fog okozni a több milliárd dollárt érő energiahordozók megvásárlása.

A pénz megszerzésén kívül egy másik oldala is van a beszerzési problémának –

Ennek előjelei vannak, mert ha megnézzük az elmúlt hat hónap tranzitjának dinamikáját, akkor most ez a mennyiség legkisebb a történelemben. De azért azt is vegyük figyelembe, hogy Oroszország az európai piac gázellátási kötelezettsége miatt nem tudja csak úgy egyszerűen leállítani Ukrajna tranzitját – ehhez be kellene indítani az Északi Áramlat 2-t és maximális kapacitásra emelni a Török Áramlat második vonalát. A tranzit teljes leállítása esetén az ukrán gázrendszert reverse üzemmódban kell majd használni, az EU-ból szállítva a földgázt, de mivel jelenleg az EU-nak is gondjai vannak a gázkapacitásokkal, kétséges ezen lehetőség hosszú távú gyakorlati megvalósíthatósága.

Villamos energia: az Egységes Energetikai Rendszer zsákutcája

Ukrajna nem importál áramot Oroszországból, bár ezt a korlátozást a fűtési szezon elején feloldották, de Oroszország politikai okokból nem kíván az ellátásban részt venni.

Az ukrán villamosenergia-rendszer számára hagyományossá válik a fűtési szezonban a villamosenergia-import. A teljes fogyasztáshoz képest kis mennyiségben zajlik. Például,

Jelenleg Fehéroroszország a fő importőr, ahonnan 2021-ben a teljes importmennyiség közel 70 százalékát szállították. A második helyen Szlovákia áll, a harmadik helyen pedig Oroszország 10 százalékkal.

A kereskedelmi import hiánya ellenére technikai átáramlások vannak az országok között, amelyek nélkül az energiarendszerek normál üzemmódban történő működése lehetetlen. Egyelőre Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország Egységes Energetikai Rendszert alkotnak, de a közeljövőben – 2023-ban – teljesen leválik róla és az európai ENTSO-E hálózatra kapcsol át.

A fő kockázatot az jelenti, hogy

Ez a tesztelés 2022. február 24-26. között kell megtörténnie. Lényegében az izolált rendszer azt feltételezi, hogy Ukrajna február 23-án lekapcsolódik, 27-én pedig visszakapcsolódik.

Viszont fennáll annak a veszélye, hogy

Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Fehéroroszország energiarendszerét Moszkvából irányítják. Ebben az esetben 900 MWh teljesítményhiány alakul ki, ami nagy mennyiség (egy ukrajnai reaktorblokk átlagkapacitása 1000 MWh). Ebben az esetben Ukrajnának a fogyasztási csúcsidőszakokat szén és drága gáz elégetésével kell fedeznie, amelynek készleteivel gondjai vannak. Mivel az ukrán villamosenergia-rendszer autonóm működését február végére tervezik, így a legrosszabb esetben márciusban már önállóan kell léteznie az országnak.

A fűtési szezon elején kialakult kritikusan alacsony széntartalékok miatt ezt a telet Ukrajna történetében az egyik potenciálisan legnehezebbnek nevezték. Egyelőre a tengeri import miatt kicsit javult a helyzet, de még mindig messze van az ideálistól. Január végén közel 700 ezer tonna szén volt raktáron az ukrán hőerőművekben, ami 30 százalékkal kevesebb a minimális készleteknél. Az elmúlt hetekben azonban nőttek a készletek. A szénágazatban az oroszok tudnak a legtöbbet keresztbe tenni Ukrajnának, amit az is jól mutat, hogy 2021-ben Oroszország blokkolta a szén tranzitját Kazahsztánból.

Üzemanyag: függőség van, tartalék meg nincs

A háború előtti 2013-ban az orosz gázolaj részesedése az ukrán piac szerkezetében 30 százalék volt. 2014-ben 20 százalékra  csökkent, majd növekedni kezdett. 2021-ben azonban megváltozott a trend. Ha 2020-ban 42 százalék volt az orosz dízel aránya, akkor 2021-ben 30 százalékra esett vissza. A visszaesés egyik oka egy gázolajtranzitot biztosító vállalat tranzitcsövének elkobzása volt, melyen keresztül nagy mennyiségű gázolajat szállítottak katonai szükségletekre.

Ukrajna nem függ Oroszországtól a benzin tekintetében, minden keresletet a hazai források és az import fedez, igaz, az import egy része Fehéroroszországból jön. A gázolaj egy része helyettesíthető más országokból származókkal, de növelhető a saját termelés is. Az ukrán piac legnagyobb gázolajszállítója azonban Fehéroroszország, amely 42 százalékot tesz ki. Tekintettel Fehéroroszország és Oroszország közötti gazdasági integráció mértékére, Moszkvának komoly befolyása van.

E két ország részesedése az ukrán dízelpiacon közel 70 százalék.

Ha nem lesz eszkaláció, Oroszország és Fehéroroszország nem valószínű, hogy blokád alá veszi Ukrajnát, mivel a gázolajeladás nagy nyereséget hoz nekik. Ukrajna többet fizet az üzemanyagért, mint mások, bár Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország közelsége miatt a szállítási költségek a legalacsonyabbak.

Ezt az ár prémiumot „függetlenségi díjnak” is mondhatjuk, és az ukrán piac igen jövedelmező számukra.

Ha katonai invázió történik, nagy valószínűséggel leállítják a gázolaj-ellátást is. A függőségcsökkentés érdekében minimális üzemanyag készlet biztosítása szükséges, melynek gondolatát Ukrajnában már régóta vitatják. Ez a kérdés különösen aktuálissá vált, miután Oroszország 2015-2016-ban embargót rendelt el Ukrajna olajszállítására vonatkozóan. Eddig azonban ez a kezdeményezés még el sem indult.

Nukleáris üzemanyag: másfél évre van elegendő tartalék

A nukleáris energiatermelés viseli a legnagyobb terhelést ebben a fűtési szezonban.

Sokkal jobb a helyzet az ukrán atomerőművek nukleáris üzemanyagával. A 15 blokkból hat Westinghouse fűtőanyagot használ, egy másik blokk a Rivne Atomerőműben pedig a tervek szerint 2022 végéig áll át amerikaira. A fennmaradó nyolc blokk a TVEL által gyártott orosz fűtőanyaggal termel. A rendelkezésre álló készletek másfél éves termelésre elegendőek. Az orosz fűtőanyag további felhasználásával kapcsolatos helyzet bizonytalan. Az európai energiajogszabály szerint a diverzifikáció érdekében az atomenergia-termelőknek több beszerzési forrással kell rendelkezniük. Az európai jogszabályoknak való megfelelés mellett a verseny miatt több beszállító jelenléte is lehetővé teszi az alacsonyabb ár elérését. Ráadásul lehetetlen gyorsan átalakítani az atomerőműveket más gyártók fűtőanyagaira, mivel a Westinghouse és a TVEL uránkazetták eltérő alakúak és a blokkokat korszerűsíteni is kell ehhez.

Van még egy másik gond is.

Ennek érdekében megépült egy központi tároló. Az atomerőműveket működtető vállalat, az Energoatom, tervei szerint már 2021-ben meg kellet volna szüntetni a kazetták elszállítását Oroszországba, de a gyakorlatban ez máig sem történt meg, mivel a központi tároló még nem működig, ráadásul még egy tesztciklus elindítása is szükséges hozzá.

A fentiek fényében láthatjuk, hogy egy esetleges orosz agresszió gazdasági eszközeinek talán legkézenfekvő hatásai Ukrajna energiaellátására irányulnak a legerőteljesebben, ezért az ország vezetőinek nagyon komoly és átfogó intézkedési tervet kell készíteniük a fentebb leírt kockázatok elhárításának érdekében.

(Fotó:MTI)