Börtönbe kerülhet a budapesti férfi, aki lehallgatta a családját
A Btk. szerint a tiltott adatszerzés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség még 2013-ban vádat emelt Hernádi Zsolt ellen, miután nyomozásuk arra jutott, hogy a MOL azért vehette át 2009-ben az INA nevű horvát energiacég felett az irányítást, mert Hernádi lefizette Sanader akkori horvát kormányfőt. Kedden a horvát bíróság jogerősen is börtönbüntetésre ítélte a Mol-vezért.
Ahogyan már korábban megírtuk, a horvát Legfelsőbb Bíróság ítéletet hozott a MOL-ügyben és elutasította a két vádlott – Ivo Sanader horvát kormányfő és a Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt – fellebbezését, helybenhagyta a korábbi ítéletet.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség még 2011-ben rendelt el nyomozást az ügyben ismeretlen tettes ellen és megállapította, hogy a MOL részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást megszüntette. 2013-ban
melyet a horvát ügyészség adott ki. Ivo Sanadert hat év letöltendő börtönre ítélték 10 millió euró kenőpénz elfogadása miatt, Hernádi Zsoltnak pedig vesztegetés miatt kell két évet a rácsok mögött töltenie a horvát bíróság ítélete alapján. Az ítélet jogerős.
Hernádi a Makronómnak adott márciusi interjúban arról is beszélt, hogy a nemzetközi körözés miatt már jó ideje nem utazhatott külföldre:
„Felháborítónak tartom, ami velem történik, de ha ezen keseregnék, akkor hosszában vágnám fel az ereimet.
Túl kell lépni rajta. Ahhoz hogy ne haljon bele az ember, és túl tudja tenni magát rajta, a vallás biztosan segít. De persze hiányzik Erdély, a Felvidék és néhány más hely a régióban. Ez a mi hazánk, a Mol otthona, ezt ismerjük. Pontosan tudom, hogy mi történik most Zágrábban, Pozsonyban, Varsóban, Bukarestben vagy bárhol a régióban, ismerem a folyamatokat, a kormánytagokat, a változások mögötti okokat. Bitang jó érzés, amikor az ember ismeri a környezetét.”
„Húsz éve vezetem a Molt, elég multikulturális környezetben élek. Azt tapasztalom, hogy a vallásos embereknek stabilabb az értékrendjük.
Egy huszonhatezer embert foglalkoztató vállalatot csak értékrend alapján lehet vezetni.
Értékrend az, hogy magunkénak érezzük a céget, mintha a tulajdonosai lennénk. Könnyebben fogadunk be új értéket, ha már van stabil értékrendünk. Persze létezik betonszilárdságú értékrendű nem vallásos ember is, ahogy olyan hívő is, akinek az értékrendjéről inkább ne beszéljünk.”
„Nem így fogalmaznék, mert még esetleg a revizionizmus vádjával illetnének, inkább úgy, hogy a Mol egyben tartja, ami egyben van.
Hála Istennek, az unión belül egyre kevésbé fontosak az országhatárok. A Kárpátok alatti közép-európai területen mi vagyunk a meghatározó vállalat. Célunk, hogy a szomszédos országokban is legyen gazdasági jólét, hiszen az mindannyiunknak jó. A közös cél a közép-európai jólét. Amennyi szállal csak lehet, kapcsolódjunk össze, úgy tudjuk a legjobban megőrizni magunkat. Közép-Európa a helyieken kívül senkit nem érdekel; meg kell tanulnunk tehát megvédeni az értékeinket. Egy barátom mondta, hogy nincs még egy olyan része a földnek, ahol a szomszédos országokban élők annyit tudnának egymásról, mint Közép-Európában. Moszkvának anno az volt az érdeke, hogy ne kapcsolódjon össze a térségünk, ma az a cél, hogy tanítsuk egymást, és nyissuk fel a szemeket. Ez saját misszióm is, hogy újra megtanuljuk egymást szeretni.”
Fotók: Földházi Árpád