A Financial Times elemzéséből kiderült, hogy az öt legnagyobb finanszírozó bank hitelei erdőirtásra mentek el.
Öt évvel azután, hogy a párizsi klímamegállapodás hatályba lépett, különböző multinacionális bankok és vagyonkezelők összesen 119 milliárd dollárt biztosítottak olyan mezőgazdasági multiknak, amelyeknek mélyen benne volt a keze több jelentősebb erdőirtásban is – olvasható a Financial Times oldalán.
2016 és 2020 között
A brit napilappal megosztott adatbázis szerint a finanszírozók között nem csak kínai bankok szerepelnek – mint például az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), Agricultural Bank of China, Bank of China és China Construction Bank –, számos nyugati nagybank is megtalálható a listán: a JPMorgan Chase, a HSBC, a Bank of America, a BNP Paribas, a Deutsche Bank és a Citigroup – sorolja a G7 hírportál.
„Annak ellenére, hogy ezek a bankok önként vállalták, hogy lépéseket tesznek az erdőirtás és az éghajlatváltozás ellen, továbbra is kapcsolatban állnak olyan vállalatokkal, amelyeknek köze van az erdőirtáshoz” – fedte fel Colin Robertson, a Global Witness egyik munkatársa.
A BNP szerint „a lista nem azokat a vállalatokat sorolja fel, akik erdőirtással foglalkoznak, hanem azokat, akiknek a munkája kockázatot jelenthet az erdőkre”. A BNP azzal védekezik, hogy hiábavaló lenne megszüntetni a kockázatos ágazatok finanszírozását, ettől még a vállalatok nem lennének környezettudatosabbak, mivel könnyen találnak más finanszírozót maguknak.
A Deutsche Bank is vállalta, hogy működésével – a Párizsi Megállapodás elveivel megegyezően – egy zöldebb jövőt hoz létre.
„A bankok döntő szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Ugyanis rajtunk múlik, hogy finanszírozási és befektetési termékeken keresztül biztosítjuk a forrásokat a globális gazdaság átalakításához. Elfogadjuk ezt a kihívást” – jelentette ki Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója.
Bár számos bank és befektetési csoport rendelkezik „erdőirtás-ellenes” politikával, ezek nem terjednek ki minden területre. Például az erdőirtást bizonyos trópusi vagy ritka erdők, nem pedig bármilyen erdőterület elpusztításaként határozzák meg. A tilalom sokszor nem terjed ki a legális erdőirtásra sem.
Fotó: MTI szerkesztett
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
A fizikai törvények, amelyek eddig gyanúsan fideszes pártkatonának tűntek, hirtelen beléptek a kormányzati valóságba is.
A mezőgazdaságban, azon belül is az állattartásban és a kertészetekben elvégzendő munkák nem túl népszerűek.
