Izgalmas kísérletbe kezdett augusztus elsejével Hongkong városa. A lakók majdnem 200 ezer forintot kapnak bármilyen előzetes feltétel nélkül. Egyetlen kikötés van csupán: az összeget néhány hónapon belül el kell költeni, különben elveszik.
2021. augusztus 1-én megkezdődött Hong Kongban az ötezer hongkongi dollár értékű vásárlási utalványok szétosztása a lakosság körében.
ugyanakkor az ingyenpénz megszerzéséhez regisztrálni kell. Első körben minden regisztráló kétezer hongkongi dollárt kap vagy az Octopus kártyájára (mely lényegében egy Hongkongon belül széleskörűen használható bankkártya) vagy pedig valamelyik népszerű online fizetési felületen (például AliPay-en vagy WeChatPay-en) tárolt pénztárcájára. A maradék háromezer hongkongi dollárt két hónappal az első részlet kifizetése után kapják majd meg a lakosok. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy ettől az Octopus kártyára érkező kifizetések ütemezése némileg eltér: ott két kétezres összeget követ egy harmadik, ezer hongkongi dolláros kifizetés is.)
Mindennek eddig nagy hírértéke manapság már nem is igazán volna, hiszen a koronavírus okozta gazdasági válság enyhítésére számos helyen kezdtek ilyen-olyan módon helikopterpénz-osztásba – ezek közül talán a legnagyobb visszhangot az amerikai úgynevezett stimulus checkek keltették, melyek egyes vélemények szerint még az unalmas Wall Street-i hétköznapokat megbolygató januári GameStop-mizériához is hozzájárulhattak.
A hongkongi vezetés azonban csavart egyet a már jól ismert formulán, és
A helyi lakosoknak a hivatalos weboldal szerint az első kétezres részlet megérkezésétől számítva összesen öt hónapjuk lesz rá, hogy elköltsék a pénzt, különben az megy a szemétbe. Paul Chan, a hongkongi kormányzat pénzügyi titkárának blogbejegyzése alapján július 18-ig már 6,1 millióan regisztráltak a vásárlási utalványokra. A kormányzati számítások szerint a teljes projekt 36 milliárd hongkongi dollárba fog kerülni, amitől a GDP legalább 0,7 százalékpontos megemelkedését várják.
Az egyetlen lényegi kikötés csupán, hogy csak a magánszektor szereplőinél költhető el a pénz, azaz például az adótartozásukat vagy a villanyszámláikat nem rendezhetik ebből a hongkongiak.
Milton Friedman szerint úgy hülyeség az egész, ahogy van
Az újszerű ötletet természetesen nem mindenki fogadta olyan optimizmussal, mint az az a bizakodó kormányzati előrejelzések alapján várható lenne. Az Economist cikke megemlíti, hogy több helyen volt már korábban példa rá, hogy határidős vásárlási utalványokat vezettek be. Legutóbb például Dél-Korea indított a hongkongihoz hasonló programot 2020. májusában, azt követően azonban csak a háztartások 36 százaléka számolt be arról, hogy a megnövekedtek a kiskereskedelmi költéseik az állami pénzosztás hatására. De hasonlóra került sor még 2009-ben Tajvanon is, a vásárlási utalványokat viszont akkor az emberek többsége olyan dolgokra költötte, melyet egyébként is megvett volna –
Mindezen tapasztalatok szinte tűpontosan egybevágnak azzal, amit Milton Friedman már 1957-ben megfogalmazott. Az úgynevezett permanensjövedelem-hipotézissel az amerikai közgazdász azt vetette fel, hogy egy egyén fogyasztása nem attól függ, hogy éppen mekkora jövedelme van, hanem hogy mekkora az a jövedelem, melyre hosszútávon, megbízhatóan számít. Azaz, ha például egy hongkongi lakos havi ötezer hongkongi dollárt keres, és várakozásai szerint ez hosszútávon így is marad majd, akkor a friedmani elmélet szerint hiába kap kézhez egyszer az államtól egy nagyobb összeget, ettől még nem fognak megváltozni a költekezési szokásai, mivel azt a hosszútávú jövedelmi várakozásaihoz igazítja, nem a pillanatnyi anyagi helyzetéhez.
Persze Friedmant mára már a közgazdaságtan számos területén sikerült a valóságnak megcáfolnia, és nem kizárt, hogy ez most is így lesz. Erre utal legalábbis részben az, hogy az Insider magazinnak nyilatkozó hongkongiak mire tervezik költeni az állami ingyenpénzt. A lap szerint többen is elektronikai cikkeket terveznek vásárolni a kapott összegből: van, aki új iPhone-t vagy iPadet venne magának, többen pedig a lakásuk légkondiját újítják majd fel. Mások egyszerűen egy kis luxust csempésznek a mindennapjaikba a kapott összegnek köszönhetően – van, aki japán angolnával tervezi kényeztetni magát, egy másik helyi lakos pedig a családjának készít majd egy nem hétköznapi vacsorát többek közt homárból és marhából. Az egyik megszólaló szerint
a vásárlási utalvány abban segít a hongkongiaknak, hogy „megszerezzék azt, amit korábban is akartak, de eddig nem engedhették meg maguknak.”
Persze azért ezek alapján még korai volna temetni a permanensjövedelem-hipotézist. Sőt, egy 28 éves fiatal pont, hogy a friedmani gondolatmenetnek megfelelően költötte el a kapott pénzt. „Vettem egy matracot a felújított szobámba. Ez azonban olyan dolog volt, amit attól függetlenül is meg kellett volna vennem, hogy kapunk-e vásárlási utalványt vagy sem” – nyilatkozta a marketingmenedzserként dolgozó helyi lakos.
(Címlap: A 2018. július 28-i képen csunghun, kínai csőhegedűn játszik egy férfi a Szaj Jung Csoj sétálóutcában, Hongkong Mongkok nevű bevásárlónegyedében. MTI/EPA/Jerome Favre)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Emberkereskedelem és fiatalkorúakkal való visszaélés vádjával vették őrizetbe a gyanúsítottat.
