A koronavírus szinte egyik napról a másikra megváltoztatta életmódunkat és munkakörülményeinket. Az elemzők igyekeznek nyomon követni a vírus gazdaságokra, ágazatokra és vállalatokra gyakorolt hatását. Egyértelműen látszik, hogy a válság felgyorsítja a digitalizáció térnyerését, ami már a járvány előtt is jelentős volt. A digitális versenyképesség támogatása elősegítheti a gazdaságok kilábalását a pandémia okozta válságból.
Digitalizáció nélkül nincs jövő
A digitális szolgáltatások jelentősége folyamatosan növekszik, egyre több ágazatot és tevékenységet érint. Ma már szinte mindenki találkozott online meetingekkel, automatizált gyárakkal, online vásárlással vagy drónokkal, amik akár küldeményeket kézbesítenek. Ez nem véletlen, hiszen a digitálisan aktív és nyitott cégek sikeresebben alkalmazkodnak a folyamatban lévő válsághoz, és gyorsabban képesek üzleti modelljeiket a fennálló kihívásokhoz igazítani. Emellett a digitális gazdaságba irányuló közvetlen külföldi befektetések hatékonyan juttathatják el az új technológiákat és a know-how-t a fejlődő országokba, ezzel új munkahelyek tömegeit megteremtve, és kaput nyitva a fenntartható növekedés irányába.
Befektetés a jövőbe
Mindenképpen elengedhetetlen a digitális versenyképesség támogatása azon országokban, melyek kormányai komoly fellendülést szeretnének elérni a világjárvány utáni újrakezdés során. Erre az egyik legmegfelelőbb eszköz a közvetlen külföldi befektetés, azaz a digitális FDI, mely gyakran a fejlődő gazdaságok legnagyobb finanszírozási forrása is. Ugyanúgy, mint a hagyományos cégek, a digitális vállalatok is azért fektetnek be külföldön, hogy közel legyenek az ügyfelekhez, hozzáférjenek a helyi erőforrásokhoz és új piacokat hódítsanak meg.
Létfontosságú a szabályozás és annak összehangolása
Ahhoz, hogy egy gazdaság vonzó legyen az FDI-k számára, szakpolitikai intézkedésekre és külön szabályozásra van szükség, mivel a digitális cégek üzleti modelljei eltérnek a hagyományos vállalatok modelljeitől. A Világgazdasági Fórum most igyekszik meghatározni azokat a szakpolitikai lépéseket, előírásokat és intézkedéseket, melyekkel adott kormányok vonzóvá tehetik országukat az FDI-k részére. Technológiai cégekkel, kormányokkal és szakértőkkel működnek együtt, hogy megfogalmazzák, milyen az ideális szabályozási környezet egy digitális barát befektetési légkör megteremtéséhez. A megoldás azért is sürgető, mert a közelgő gazdasági recesszió hatására kevesebb forrás állhat rendelkezésre a beruházások finanszírozására, ami növelni fogja a versenyt a tőkepiacokon.
Nyitott kormányokra van szükség
A digitális gazdaság számos új üzleti modellt generál. A közösségi médiától és a megosztáson alapuló gazdaságtól kezdve, a felhőalapú számítástechnikán át, az adatközpontokig semmi sem lenne működőképes, sőt létre sem jöhetne, internet nélkül. Azok a kormányok, melyek integrálják ezeket a modelleket, képesek lesznek kedvező környezetet kialakítani a digitális vállalatok számára, akik így fel tudják lendíteni az adott ország digitális gazdaságát, ami vonzó a befektetők számára is.
A hagyományos piacok is változhatnak
Az új üzleti modelleken túl a digitális forradalom megváltoztathatja a hagyományos üzleti formákat is. A helyi vállalkozások számára is jó alternatívát jelenthetnek a digitális megoldások a fizikai akadályok leküzdésére, az ellátási és értékláncok egyszerűsítésére, valamint az áruk és szolgáltatások gyors kézbesítésére. Ahhoz azonban, hogy a cégek ösztönözve legyenek a digitális funkciók alkalmazására a tevékenységük során, elengedhetetlen a szabályozás és bizonyos intézkedések, akár a telemedicina, a mobilbankok és az online értékesítés területén. Például a lengyel MedApp telemedicinával foglalkozó vállalat befektetései a balti államokban lehetővé tették a szív- és érrendszeri diagnosztika távolsági megvalósítását.
Infrastruktúra nélkül nincs digitalizáció
A digitális gazdaság fejlődéséhez és növekedéséhez kulcsfontosságú a digitális infrastruktúra biztosítása is. Ezen a területen szintén a szakpolitikai intézkedések feltételei a külföldi befektetések megvalósulásának, különösen a helyi kis- és középvállalkozói szektorban. Fontos kérdés ezen kívül a szabványok meghatározása, hiszen a távközlés, az elektronika és a digitális gazdaság egyéb infrastrukturális elemeire vonatkozó műszaki szabványok nagyban megkönnyítik a harmonizációt. Számos nemzetközi, regionális, ágazati és szakmai szervezet aktívan részt vesz a szabványok kidolgozásában, mégis ritkán alkalmazzák ezeket széles körben és általánosan. Pedig a nemzetközi szabványok és az azokhoz való igazodás szintén fontos feltételei a befektetéseknek.
Több ponton még nagy a bizonytalanság
Az elmúlt években számos ország már adókat vetett ki a mobil- és internethasználatra, az elektronikus kereskedelemre, az online közvetítésre, valamint az olyan digitális szolgáltatásokra, mint az e-könyvek, és további országok terveznek hasonló intézkedéseket. Az adók beszedésének költségeitől eltekintve jelenleg még nem tudni, hogy milyen mértékben befolyásolják az ilyen intézkedések a digitalizáció folyamatát. Az adatok lokalizálására vonatkozó rendelkezések arra kötelezik a cégeket, hogy az adatokat az adatközpontokon keresztül helyben tárolják és dolgozzák fel. Noha ehhez egy bizonyos fokú fizikai jelenlétre van szükség az adott országban, az egyelőre nem világos, hogy ez hogyan befolyásolja az FDI-k alakulását.
Következő lépések
A fennálló kérdések tisztázása érdekében a Világgazdasági Fórum felmérést indított az érintett vállalatok bevonásával. A kutatás eredményei majd segítséget nyújtanak abban, hogy hasznos ajánlásokat tudjanak megfogalmazni a kormányok számára, mind nemzeti, mind multilaterális szinten. Képesek lesznek összefoglalni a legfontosabb szakpolitikai intézkedéseket és szabályokat azok számára, akik nyitottak a digitális forradalomra. A válságból való kilábalásban hatalmas szerepe lehet a digitális árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó befektetések áramlásának és a külső befektetések számára kedvező környezet kialakításának.
A cikk szerzője Papp Helga.
Elképesztő erővel, piaci fölényüket minden szinten kihasználva törnek előre a technológiai óriások, mára egyfajta feudális rendszert kiépítve. Ahogy a középkorban a földbirtokosok uralták a termelőeszközöket, úgy modern digitális megfelelőjüket fél tucat vállalat tartja a markában.
Mesterségesintelligencia (MI)-témára fókuszáló mesterképzések indítását jelentette be a minap a BME rektora egy a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és az NKFI Hivatal által rendezett szakmai fórumon. A HUN-REN hálózat vezetője pedig elárulta, hogy a Levente nevű, az elődjénél 5-6-szor gyorsabb szuperszámítógép építése rövidesen elkezdődhet Csillebércen.
Több előterjesztéstől is tárgyal ma az Országgyűlés, amelyek közül két javaslat is érinti az állampolgárok mindennapjait.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
