Tagadta a délkelet-kínai Tajsan atomerőmű működési zavaráról szóló sajtóhíreket a kínai külügyminisztérium szóvivője a keddi sajtótájékoztatóján.
A CNN amerikai hírtelevízió arról számolt be, hogy az atomerőművet üzemeltető francia Framatome „közvetlen radiológiai veszélyről” értesítette az amerikai energiaügyi minisztériumot, és az illetékes kínai hatóságok megemelték a sugárzásra vonatkozó határértéket, hogy ne kelljen leállítani az erőművet.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő kedden leszögezte: semmiféle környezeti esemény nem történt. Hozzátette: a Tajsan atomerőmű megfelel a technikai előírásoknak, a környezetében a sugárzás nem haladja meg a normálisnak tekintett szintet, a biztonság pedig szavatolt.
A China General Nuclear Power Corporation (CGN), amely az erőmű 70 százalékos többségi tulajdonosa egy hétfőn, a Global Times című kínai lapnak eljuttatott közleményben szintén tagadta a radioaktív nemesgázok szivárgásáról szóló híreket. Aláhúzták: mindkét reaktor működési indikátorai megfelelnek a nukleáris biztonsági előírásoknak, valamint az erőművekre vonatkozó technológiai elvárásoknak.
A Tajsan erőmű egyik reaktora 2018 decemberében, a másik pedig 2019 szeptemberében kezdte meg működését. Mindkettő új típusú, európai nyomottvizes reaktor, amelyek közül jelenleg egyet Franciaországban, egyet pedig Finnországban építenek.
Carrie Lam hongkongi kormányzó kedden úgy nyilatkozott az ügyben: figyelemmel kísérik a helyzetet és tájékoztatják a lakosságot a fejleményekről. Az atomerőmű mintegy 130 kilométerre található Hongkongtól, ahol a keddi jelentések szerint nem mértek az egészségügyi határértéket meghaladó sugárzást.
Kína a világ egyik legnagyobb atomenergia-fogyasztója. A Nukleáris Világszövetség iparági szervezet adatai szerint az országban 50 reaktor működik és további 18 felépítése van tervben.
(MTI, fotó: Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatót tart Pekingben 2021. március 19-én. MTI/EPA/Roman Pilipej)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
