Magyar Péter nyomában: Kulja András tiszás képviselő is megúszósan nyilatkozgat az EP-ben

Nem találni túl markáns álláspontokat, felszólalásokat Kulja András tiszás EP-képviselő strasbourgi tevékenységében, de ami van, azt mutatjuk.

Mindannyian tisztában vagyunk a klímaváltozással, mellyel az emberiség és a Földünk szembe kell nézzen. A bolygónk egyre rohamosabb tempóban melegszik fel, többek között az elmúlt 70 évben termelt szén-dioxid felesleg miatt.
Ugyan tagadhatatlan, hogy a globális felmelegedés mögött nagyrészt az emberi tevékenység következménye áll, azonban egyre inkább valószínű, hogy nem ez az egyetlen kiváltó ok a felmelegedés mögött.
A helyzet valójában rendkívül összetett. A globális felmelegedéshez hozzájárult a természetes élőhelyek pusztulása, az iparosodás miatti szennyezés, a termőtalaj túlzott kihasználásából adódó elsivatagosodás, az egyoldalú mezőgazdaság, a túlnépesedés és az éghajlati ingadozások. Míg a bolygónk kétségtelenül felmelegedett, részben az emberi tevékenység és a CO2-termelés miatt, addig van egy másik fontos tényező is, ami mellett nem szabad elmenni.
Napenergia másképp
A Napunk átlagosan 3,8 x 1026 Joule energiát termel másodpercenként. Az egész emberiség energiafelhasználása pedig évente körülbelül 5 x 1020 Joule, ami nagyjából egy milliószor kevesebb, mint amennyit a Nap 1 másodperc alatt termel. Valójában az egész emberi történelem során kevesebb energiát használtunk fel, mint amennyit a Nap ebben a másodpercben is termel.
Ebből adódóan érthető, hogy a Nap hőenergiái jelentős hatással vannak a Földre. Ha megnézzük a Föld történetét, akkor láthatjuk, hogy a bolygónk hőmérséklete folyamatosan ingadozott.
A jégkorszakok és az interglaciálisok (meleg időszakok) folyamatos körforgása figyelhető meg, melyben a jégkorszakok sokszor hosszabbak voltak, mint a meleg időszakok. Jelenleg egy interglaciálban vagyunk, amely körülbelül 11.500 évvel ezelőtt kezdődött és becslések szerint 50.000 év múlva ér véget.
Naptevékenységi ciklusok
Mikroszinten a Nap körülbelül 11 éves ciklusokon megy keresztül, amelyet naptevékenységi ciklusnak, röviden napciklusnak neveznek. Ezek a ciklusok egy nagyobb egység részei, mely az elmúlt 400 év tanulmányozásából és rögzítéséből derül ki.
Például 1100-1250 között volt egy kiemelkedően meleg időszak és 1645-1715 között pedig egy hidegebb időszak. Az utóbbit még mini jégkorszaknak is nevezték, mivel a globális hőmérséklet olyan drasztikusan lecsökkent, ami már természetbeni változásokhoz is vezetett.
A kutatók szerint a Napnál éppen most ért véget mind a 11 éves ciklus is, mind pedig a nagyobb, körülbelül 70-100 évig tartó ciklus is, és mostantól megint egy hűvösebb időszak felé tartunk, ami 2030 – 2040 környékén elérheti a leghidegebb pontot is. Ezt a NASA és a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) előrejelzései is megerősítették. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időszak talán hidegebb lehet még az 1600-as évekbeli minimumnál is. Tehát az elkövetkezendő 10-40 évben valóban számíthatunk éghajlatváltozásra, csakhogy nem felmelegedni, hanem lehűlni fog a bolygónk. Ugyanez fog történni a Naprendszer 7 másik bolygóján is, mert a bolygók hőmérsékletét elsősorban a Nap aktivitása határozza meg.
A cikk szerzője Blősz Dalma