Globális felmelegedés helyett jégkorszak? Mi vár ránk a következő 40 évben?

2021. április 09. 07:36

Mindannyian tisztában vagyunk a klímaváltozással, mellyel az emberiség és a Földünk szembe kell nézzen. A bolygónk egyre rohamosabb tempóban melegszik fel, többek között az elmúlt 70 évben termelt szén-dioxid felesleg miatt.

2021. április 09. 07:36
null

Ugyan tagadhatatlan, hogy a globális felmelegedés mögött nagyrészt az emberi tevékenység következménye áll, azonban egyre inkább valószínű, hogy nem ez az egyetlen kiváltó ok a felmelegedés mögött. 

A helyzet valójában rendkívül összetett. A globális felmelegedéshez hozzájárult a természetes élőhelyek pusztulása, az iparosodás miatti szennyezés, a termőtalaj túlzott kihasználásából adódó elsivatagosodás, az egyoldalú mezőgazdaság, a túlnépesedés és az éghajlati ingadozások. Míg a bolygónk kétségtelenül felmelegedett, részben az emberi tevékenység és a CO2-termelés miatt, addig van egy másik fontos tényező is, ami mellett nem szabad elmenni.

Napenergia másképp

A Napunk átlagosan 3,8 x 1026 Joule energiát termel másodpercenként. Az egész emberiség energiafelhasználása pedig évente körülbelül 5 x 1020 Joule, ami nagyjából egy milliószor kevesebb, mint amennyit a Nap 1 másodperc alatt termel. Valójában az egész emberi történelem során kevesebb energiát használtunk fel, mint amennyit a Nap ebben a másodpercben is termel.
Ebből adódóan érthető, hogy a Nap hőenergiái jelentős hatással vannak a Földre. Ha megnézzük a Föld történetét, akkor láthatjuk, hogy a bolygónk hőmérséklete folyamatosan ingadozott. 

A jégkorszakok és az interglaciálisok (meleg időszakok) folyamatos körforgása figyelhető meg, melyben a jégkorszakok sokszor hosszabbak voltak, mint a meleg időszakok. Jelenleg egy interglaciálban vagyunk, amely körülbelül 11.500 évvel ezelőtt kezdődött és becslések szerint 50.000 év múlva ér véget.

Naptevékenységi ciklusok

Mikroszinten a Nap körülbelül 11 éves ciklusokon megy keresztül, amelyet naptevékenységi ciklusnak, röviden napciklusnak neveznek. Ezek a ciklusok egy nagyobb egység részei, mely az elmúlt 400 év tanulmányozásából és rögzítéséből derül ki. 
Például 1100-1250 között volt egy kiemelkedően meleg időszak és 1645-1715 között pedig egy hidegebb időszak. Az utóbbit még mini jégkorszaknak is nevezték, mivel a globális hőmérséklet olyan drasztikusan lecsökkent, ami már természetbeni változásokhoz is vezetett.

A kutatók szerint a Napnál éppen most ért véget mind a 11 éves ciklus is, mind pedig a nagyobb, körülbelül 70-100 évig tartó ciklus is, és mostantól megint egy hűvösebb időszak felé tartunk, ami 2030 – 2040 környékén elérheti a leghidegebb pontot is. Ezt a NASA és a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) előrejelzései is megerősítették. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időszak talán hidegebb lehet még az 1600-as évekbeli minimumnál is. Tehát az elkövetkezendő 10-40 évben valóban számíthatunk éghajlatváltozásra, csakhogy nem felmelegedni, hanem lehűlni fog a bolygónk. Ugyanez fog történni a Naprendszer 7 másik bolygóján is, mert a bolygók hőmérsékletét elsősorban a Nap aktivitása határozza meg.

A cikk szerzője Blősz Dalma
 

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2021. április 22. 20:27
"Tehát az elkövetkezendő 10-40 évben valóban számíthatunk éghajlatváltozásra, csakhogy nem felmelegedni, hanem lehűlni fog a bolygónk. " Na és erre mekkora összegben hajlandó fogadni Blősz Dalma?
Akitlosz
2021. április 22. 16:18
"Globális felmelegedés helyett jégkorszak? Mi vár ránk a következő 40 évben?" Szenzációhajhász újságcikkek tömege.
A ráció prófétája
2021. április 22. 16:18
"a termőtalaj túlzott kihasználásából adódó elsivatagosodás" Az elsivatagosodást nem a talaj okozza, vagy a növényzet, hanem a csapadék hiánya. És a csapadék hiánya az, ami a növényzet gyérüléséhez vezet. Napjaink sivatagosodása sem ma kezdődött, mint ahogy például a Szahara sem volt állandóan sivatag. A Bolling–Allerod felmelegedés után egy nedves periódust tartotta magát, ami aztán 6000-5000 éve ért véget. Vagyis a piramisok még nem sivatagban épültek. És ha már Bolling–Allerod felmelegedés... Amikor a Föld kevesebb mint 100 év alatt 14 C-ot melegedett. Emberek nélkül. Máig magyarázat nélkül.
Valodi
2021. április 16. 02:31
... höhöhö ... amint a kommenttömegből látható - ki a f@szt érdekel?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!