A GKI szerint az állami támogatások felpörgethetik a lakásépítést és felújítást

Az MTI-nek küldött közleményükben azt írták, hogy az építésnél akár 20, a felújításnál 50 százalékkal javíthatják a piac növekedését az intézkedések.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. ezért módosította prognózisát, amelynek értelmében jövőre 15-17 ezer, 2022-ben 18-20 ezer lakás épülhet fel, míg korábban 2021-re és 2022-re 12-14 illetve 15-17 ezer lakás felépülésére számított.

Bár a gazdasági környezet sokkal rosszabb a korábbinál, de ez a csomag arra biztosan elég lesz, hogy a lakásépítés várt visszaesésének mértékét enyhítse – vélekednek.

Az idén októberben bejelentett intézkedések közül kiemelték, hogy 2021. január 1-jétől ismét 5 százalékra csökkentik az új lakások áfa-kulcsát 2022-ig, ami ismét lendületbe hozhatja az ezzel foglalkozó építőipari cégeket. A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénybe vevő családok pedig még az 5 százalékos áfa összegét is visszaigényelhetik és nem kell vagyonszerzési illetéket sem fizetniük.

A kormány támogatja továbbá az új többgenerációs otthonok létrehozását, ezért január elsejétől a családi házak tetőtér-beépítéséhez is igénybe vehető lesz a csok, akár annak maximális összegével (10 millió forint) is. A kutatás szerint ez az intézkedés az érintettek számára nagy ajándék, de jelentősége csekély: 2020 első fél évében a felvett lakáshitelek 0,5 százalékát fordították a lakások bővítésére, a következő két évben talán 3-5 ezer igénylésre lehet számítani.

Emellett a kormány Otthonfelújítási programot hirdetett, amelyben a legalább egy gyermeket nevelő családok lakásfelújítási és -korszerűsítési költségeinek felét átvállalja az állam, hárommillió forintos összeghatárig.

Kiemelték, hogy az Otthonfelújítási programban a támogatás összege számottevő, hiszen az önerő és a támogatás összege hatmillió forint lehet, ebből egy társasházi lakásban illetve egy családi házban is érdemi felújításokat lehet végeztetni.

A GKI arra számít, hogy 2021-ben és 2022-ben akár 120-150 ezer család is igénybe veheti ezt a támogatást (2019-ben mintegy 150 ezer lakás újult meg). Ugyanakkor jelezték: kockázati tényező, hogy a támogatás áremelkedést generálhat, illetve az építőipari kapacitások szűkössége.

Felidézték, hogy a kormányzati támogatáspolitika az elmúlt években is irányt szabott a lakásszektor minden szegmensének: a 2016-ban életbe lépett lakásépítési támogatások felfelé ívelő pályára állították a lakásépítést, ez a fellendülés még az idei első félévben is érezhető volt.

(MTI)