Az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő Kína erőfeszítései a levegő minőségének a javítására, az aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére a Carnegie Tudományos Intézet kutatása szerint.
Az aeroszol légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst. Károsíthatja az ember egészségét és a mezőgazdasági termelékenységre is negatív hatással van.
Az üvegházhatású gázokkal ellentétben, amelyek gerjesztik a globális felmelegedést, mert felfogják a hőt a légkörben, az aeroszolrészecskék visszaverhetik a napfényt a világűrbe közvetve vagy a felhőkkel kölcsönhatásban.
„Ez azt jelenti, hogy a globális felmelegedés bizonyos hatásait az aeroszolszennyezés palástolja” – idézte az intézet közleménye Cseng Ji-hszüant, az Environmental Reseach Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzőjét.
2006 és 2017 között a kínai kormány nagyszabású erőfeszítéseket tett a levegő tisztaságára, csökkentve például az olyan aeroszolos szennyezők, mint a szálló port alkotó szulfát egészségkárosító kockázatait. Ezzel évente legalább félmillió emberéletet menthettek meg.
Cseng és kollégái az amerikai intézetben, valamint a kínai Cinghua Egyetem kutatói azt vizsgálták meg, hogy az aeroszol csökkentése milyen hatással volt a globális klímára.
A légköri és óceáni rendszerekre már mintegy száz éve alkalmazott fejlett modellt használták, amely feltárta, hogy Kína légszennyezés-csökkentésre irányuló politikája nem csupán a kelet-ázsiai országban, hanem az egész északi féltekén mintegy 0,1 Celsius-fokos, üvegházhatású gázok előidézte felmelegedést okozott.
„A szállóporszennyezéssel kapcsolatos egészségi kockázatok nagyon súlyosak és a csökkentésükre irányuló erőfeszítés megkérdőjelezhetetlenül jó dolog. Azért is fontosak, hogy megértsük, a jelenlegi és jövőbeni erőfeszítések a levegő minőségének a javítására minként állítanak további kihívásokat a klímaváltozás elleni nemzetközi harcban” – hangoztatta Ken Caldeira a tanulmány társszerzője.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint soha nem fog létrejönni egy Orbán Viktor–Magyar Péter-vita.
Mentsd meg Amerikát! címmel jelenik meg rövidesen a januárban hivatalba lépő amerikai elnök új könyve.
