Az a célunk, hogy aki ellenséges céllal akarja felvásárolni a magyar cégeket, bizonytalanodjon is el. Jobb, ha nem is folyamodik engedélyért – fejtette ki a Portfóliónak adott interjújában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a napokban megjelent új kormányrendelet kapcsán, ami az EU-n kívüli külföldi befektetők hazai, stratégiailag fontos vállalatokban történő tulajdonszerzését szigorítja.
György László elmondta, hogy a magyar vállalatok megvédése azért fontos kérdés, mert több hazai cég is jelezte a kormánynak, hogy a külföldi partnerek többször is felajánlották a „segítségüket”.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország Olaszország megoldását vette át, miután megvizsgálta több uniós ország gyakorlatát, de Németországban, Lengyelországban, Franciaországban, Spanyolországban és Finnországban is hasonló intézkedéseket vezettek be.
A kedd este megjelent kormányrendeletnek az a célja, hogy
megvédje a magyar tulajdont az ellenséges felvásárlásoktól
– mondta György László, az ITM államtitkára.
„Szerencsére olyan cégekről van szó, amelyek egészségesek és tőkeerősek, tulajdonosaik pedig szívükben patrióták, fejben pragmatikusak. Tehát eszük ágában sincs eladni a cégüket” – tette hozzá az államtitkár. „Mi őket megvédeni szeretnénk, vagyis elsődleges célunk, hogy abban az esetben, ha a tulajdonosnak az a szándéka, hogy megőrizze a tulajdonát, meg is őrizhesse azt” – hangsúlyozta György László.
A Portfólió azon kérdésére, hogy a kormányrendelet miatt a befektetők bizalma megrendülhet és a magyar cégek értéke leértékelődhet, György László azt mondta, hogy az ésszerű fúziókat, felvásárlásokat nem fogják tiltani, de aki ellenséges céllal akarja felvásárolni a magyar cégeket, az bizonytalanodjon is el. „Nem lehet elégszer elmondani, hogy mi a józan ész patrióta és pragmatikus talaján állunk” – tette hozzá az ITM államtitkára.
György László elmondta, hogy 1994-1998 között és 2002-2010 között a szocialista kormányok idején rengeteg olyan kulcsfontosságú magyar vállalkozás, vagyonelem került külföldi kézbe, amely a társadalom és a gazdaság biztonságát szolgálná,
„a fejlett országok vigyáznak arra, hogy a kritikus infrastruktúra országon belül maradjon”
– tette hozzá.
Elmondta, hogy az akkori kormányok az állam átmeneti fizetési gondjait a magyar vagyonelemek „elherdálásával” orvosolták, 2010 után viszont, amit lehetett, azt visszavásárolt a magyar kormány.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Marcin Romanowski a Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszterrel történtek kapcsán rámutatott, hogy „amit most Magyar Péter »a „magyar Tusk« meghirdet, a maga »elszámoltatásával«, az már Lengyelországban gyakorlatban is látható.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Simonovits András a Nők40-et pazarlónak és méltánytalannak nevezte, melynek kivezetése esetén nagy összegek szabadulnának fel, amiket „értelmesebb” dolgokra is lehetne fordítani.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A tervezett módosítás véglegessé tenné az átmeneti kivételszabályt, így a 41 év feletti házaspárok is jogosultak lehetnek a CSOK Pluszra, ha a feleség teherbe esik vagy örökbefogadást kezdeményeznek.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
Fújhat egyet végre.
A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
