Az a célunk, hogy aki ellenséges céllal akarja felvásárolni a magyar cégeket, bizonytalanodjon is el. Jobb, ha nem is folyamodik engedélyért – fejtette ki a Portfóliónak adott interjújában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a napokban megjelent új kormányrendelet kapcsán, ami az EU-n kívüli külföldi befektetők hazai, stratégiailag fontos vállalatokban történő tulajdonszerzését szigorítja.
György László elmondta, hogy a magyar vállalatok megvédése azért fontos kérdés, mert több hazai cég is jelezte a kormánynak, hogy a külföldi partnerek többször is felajánlották a „segítségüket”.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország Olaszország megoldását vette át, miután megvizsgálta több uniós ország gyakorlatát, de Németországban, Lengyelországban, Franciaországban, Spanyolországban és Finnországban is hasonló intézkedéseket vezettek be.
A kedd este megjelent kormányrendeletnek az a célja, hogy
megvédje a magyar tulajdont az ellenséges felvásárlásoktól
– mondta György László, az ITM államtitkára.
„Szerencsére olyan cégekről van szó, amelyek egészségesek és tőkeerősek, tulajdonosaik pedig szívükben patrióták, fejben pragmatikusak. Tehát eszük ágában sincs eladni a cégüket” – tette hozzá az államtitkár. „Mi őket megvédeni szeretnénk, vagyis elsődleges célunk, hogy abban az esetben, ha a tulajdonosnak az a szándéka, hogy megőrizze a tulajdonát, meg is őrizhesse azt” – hangsúlyozta György László.
A Portfólió azon kérdésére, hogy a kormányrendelet miatt a befektetők bizalma megrendülhet és a magyar cégek értéke leértékelődhet, György László azt mondta, hogy az ésszerű fúziókat, felvásárlásokat nem fogják tiltani, de aki ellenséges céllal akarja felvásárolni a magyar cégeket, az bizonytalanodjon is el. „Nem lehet elégszer elmondani, hogy mi a józan ész patrióta és pragmatikus talaján állunk” – tette hozzá az ITM államtitkára.
György László elmondta, hogy 1994-1998 között és 2002-2010 között a szocialista kormányok idején rengeteg olyan kulcsfontosságú magyar vállalkozás, vagyonelem került külföldi kézbe, amely a társadalom és a gazdaság biztonságát szolgálná,
„a fejlett országok vigyáznak arra, hogy a kritikus infrastruktúra országon belül maradjon”
– tette hozzá.
Elmondta, hogy az akkori kormányok az állam átmeneti fizetési gondjait a magyar vagyonelemek „elherdálásával” orvosolták, 2010 után viszont, amit lehetett, azt visszavásárolt a magyar kormány.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Bár a Sulyok Tamás államfő elmozdításához szükséges alaptörvény-módosításról egyelőre nincs hír, az utcán már tüntettek a szándék ellen. Magyar Péter gyors alkotmányozása az 1945 utáni európai jogtörténetben is példátlannak számítana.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Jó híreket kaptak a diák- és a babaváró hitelesek, emellett hűtésrekonstrukciós programot hajt végre a kormány a kórházakban. Közben zajlik a magyar-ukrán csúcs előkészítése, az államigazgatás jelentős része pedig azért dolgozik Magyar Péter állítása szerint, hogy az uniós forrásokat haza tudják hozni.
A külföldi munkaerő korlátozása miatt elmaradhat a Master Good 120 milliárd forintos beruházása. Ha a terv megvalósul, a Master Good kénytelen lesz csökkenteni a termelési volumenét, ami az árbevétel és a nyereség visszaesését vonja maga után.
Eközben Bulgáriában pár hónappal az euró bevezetése után az egekbe repültek az élelmiszerárak és az infláció.
Sem a fővárosnak, sem a budapesti kerületeknek nincs fizetési kötelezettsége.
„Miközben az egész ország a kegyelmi ügyről beszél, itt százszámra vannak »kegyelmi ügyek«” – árulta el ennek kapcsán a Mandinernek Kálomista Gábor.
Ünnepélyes keretek között, telt ház előtt tartotta diplomaátadó ünnepségét a Mathias Corvinus Collegium június 11-én budapesti központjában. A végzős hallgatókat Szalai Zoltán főigazgató, Orbán Balázs kuratóriumi elnök és Tombor András alapító köszöntötte, akik a tudás, a közösség, a nemzeti identitás és a tehetséggondozás jelentőségéről beszéltek.
