Hiába támadta meg a különadót a Vodafone és a Tesco, Magyarországnak adott igazat az uniós bíróság

A két brit multi még akkor perelte be Magyarországot 2010 után, mikor a gazdaságpolitika különadókat vetett ki több szektorra, hogy azok is kivegyék a részüket a válságkezelésből és a közteherhek viseléséből. 2010-ben vezette be Magyarország a kiskereskedelmi, telekommunikációs és energetikai szektorokban a progresszív adórendszert, ami elsősorban a külföldi multinacionális vállalatokra rótt többletterhet, és három évig volt hatályos – írja észre a Forbes.

Ahogy a lap fogalmaz, előre lehetett számítani arra, hogy a sávos adórendszerben az uniós bíróság nem talál kivetnivalót.

„Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik” – idézték a Deloitte nemzetközi tanácsadócéget.

Így tulajdonképpen a legnagyobb multiknak azzal volt problémájuk, hogy méretükkel arányosan, piaci erejükhöz mérten kell részt venniük a magyar közteherviselésben.

„Az energiaszektorban a Mol a legnagyobb szereplő, ezért szóba sem került a külföldiek hátrányos megkülönböztetése. A távközlési különadó ügyben egyértelmű volt, hogy a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90 százalék feletti. A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.

A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése 50 százalék körüli volt, de az adó 95 százalékát a külföldi tulajdonúak fizették. Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc. Csakhogy a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele, így az adóalapja is” – írja a lap.

A különadók is részei voltak azon innovatív magyar gazdaságpolitikai eszköztárnak, amely segítségével a 2010 utáni magyar kormány úgy tudta stabilizálni a pénzügyeket és beindítani a gazdasági növekedést, hogy ehhez ne kelljen megszorításokat bevezetnie – épp megszorításokat javasolt az IMF és Brüsszel is, bár ma már elismerik, hogy tévedtek. Többek között a különadók teremtették meg az alapját annak, hogy a magyar kormány átlagosan évi félmillió forintot csoportosítson át a külföldi multikról a magyar családoknak, akik a jövedelmeiket helyben használják és fogyasztják el.

A Vodafone az MTI-vel azt közölte, tudomásul veszi az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása keretében hozott döntést. A Vodafone Magyarország a krízisadót ugyan vitatta, de folyamatosan és maradéktalanul befizette a gazdaságilag nehéz időkben is, jegyezték meg.

Megemlítették, a cég jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság sikereihez és növekedéséhez: közel 4000 embert foglalkoztat Budapesten és Miskolcon, és mintegy évi 63 milliárd forinttal veszi ki a részét a magyarországi közteherviselésből adók, járulékok és frekvenciahasználati díjak formájában.

(MTI, Bloomberg, Forbes, Makronóm)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.