Működik még a német gazdaság belső motorja

A statisztikát is csak kormányközeli intézetek szolgáltatják, amely már magáért beszél. Schiller országát transzatlanti árulók tartják foglyul. Röviden fogalmazva; Németország, még mindig megszállás alatt, éppen a III. (gazdasági) világháborút veszíti el. Sem politikailag, sem gazdaságilag nem cselekedhet szabadon. Mindazok ellenére, hogy a rákényszerített két világháború örökségeként a müszaki agyakat mind amerikai, mind orosz részröl lenyúlták (Werhner von Braun, fönáci rakétatudóst tapsolva fogadja Amerika), megint talpra állt és ismét megtalálta helyét Európa gazdasági vérkeringésében. A hetvenes évekre dominálja a nehéz-, autó-, gépipart. A churchill-roosevelti ideológia, amely a teljes német pusztítást célozta meg a háborúk elött, nem viselheti el a német dominanciát, Azt meg végképpen nem, hogy a német-orosz viszonyok felhötlenek 1970-1989), a kooperációk végnélküliek. Végzetesnek tekintenének számukra egy német technika és orosz nyersanyag "házasságát". Cselekedniök kell. 1. NGO-k tömegesen "képzik" mossák át a fiatal diplomások agyait (teljes egyetemi évjáratokat verbuválnak transzatlanti érdekeltségü konszernek) 2. A föáramlatu médiák (Springer, Burda tulajdonban) ezerrel teszik ugyanezt a közvéleménnyel 3. Németország lesz az amerikai hadsereg európai föhadiszállása. (Rammstein, nem mozdul meg egy drón sem a német irányító központ nélkül) 4. Az USA szankcionálja a németek legerösebb piacát, Oroszországot 5. Energiabeszerzésében is keményen belenyúl. Becsukják a barnaszén bányákat, leállítják az atomerömüveket (Franciaország a német határon böviti ezeket!), szankcionálják a Nord Stream 2 vezetékfektetésében részvevö cégeket… 6. Virágzó német nagyvállalatok amerikai felvásárlása, majd tönkretétele... Hosszu lenne a sor. Egy biztos, amikor a német gazdaság talajt fog, magával rántja egész Európát.