Egy német lap szerint Magyarország az autóipari fejlesztés élére került

Tesztpályával kerültünk az autóipari élvonalba

Autóipari tesztpálya csak nagyon kevés országban található, de a jövőben Magyarország lesz régiójának úttörője. A kis közép-európai ország olyan tesztpályát épít, ahol tesztelni lehet a jövő autóipari újításait. Nyugat-Magyarországon, Zalaegerszeg közelében 265 hektáron épül a ZalaZone pálya, ahol önvezető autókat is tesztelhetnek, ami hatalmas piaci előnyt jelent az autóiparban és ritkaságnak számít a pályák között – írja a Frankfurter Allgemeine október 7-i száma.

Makronóm.Mandiner

A magyar tesztpályán létrehoznak egy úgynevezett „okos városi zónát” is, amelyben minden tipikus városi objektum – buszmegálló, körforgalom, közlekedési lámpák és épületek is – megtalálhatók lesznek. A teszteket nem csak ebben a kialakított városmodellben végzik majd, hanem Zalaegerszegen is. A rendes pályán felül autópálya felhajtók és ezekhez tartozó elemek is épülnek, amelyeken különféle teszteket hajthatnak végre. Emellett a jövőben tesztelésekre lehet használni a különböző útvonalakat Zalaegerszegről Budapest, Győr vagy Szombathely irányába is. Zalaegerszeg jó elhelyezkedésének köszönhetően nemzetközi szinten is tesztelni lehet az önvezető autókat az autópályákon Zalaegerszegről Grazon keresztül, egészen a szlovén Mariborig – derül ki a német lapból. 

Magyarország egy lépéssel a többiek előtt

A létesítmény célja, hogy egy komplex és egyedülálló környezet valósuljon meg az önvezető és elektromos autók teljes körű teszteléséhez. Ehhez számos infrastrukturális fejlesztés is kapcsolódik, így az infrastruktúra és a telekommunikáció területén születő innovációkat is lehet Magyarországon tesztelni. A jövőben a tesztútvonalak vonalán például egy 5G-t támogató informatikai hálózatot is létrehoznak.

A zalai tesztpályán folyó kutatások sokkal biztonságosabbá teszik majd az ott tesztelt autókat, segíthetnek a dugók csökkentésében, így az emberek kényelmesebben és gyorsabban elérhetik céljukat. Az ilyen típusú fejlesztésekhez a külföldi cégeknek pedig kutatólaboratóriumokat kell létrehozniuk Magyarországon. A ZalaZone pálya munkálatai előreláthatólag 2022-ben fejeződnek be.

Fontos szempont, hogy ebben a gigantikus projektben magánbefektetők is részt vesznek.

– mondta Dietmar Voggenreiter, a Horváth und Partner müncheni szolgáltató tanácsadója. A tanácsadó arra számít, hogy a ZalaZone és a folyamatosan fejlődő magyar infrastruktúra bevonz majd más vállalatokat is (a tesztpálya használatáért valóban sorban állnak a nemzetközi cégek, az első időszakban 150, a világon vezető autógyártó, alkatrész-beszállító vagy informatikai cég érdeklődött már a tesztpálya szolgáltatásai iránt).

„A Zala-Zone egy mérföldkő, szerintem nagyon egyedi” – árulta el a német lapnak, hangsúlyozva, hogy ezzel Magyarország az intelligens mobilitás élvonalába került. Magyarországon volt az első a régióban, ahol bevezették az e-mobilitás koncepcióját, amelynek keretén belül számos töltőállomást is építettek. Ezenfelül Magyarország lesz az autókhoz szükséges elektromos akkumulátorok legnagyobb gyártója egész Európában – derül ki az elemzésből.

Beruházási bumm

A magyar ipar a közelmúltig sokkal jobban teljesített, mint a német, ami mögött „biztosan a folyamatosan üzembe helyezett új kapacitások állhatnak, mivel az utóbbi két évben ömlik a külföldi tőke Magyarországra, amit most már a napi rendszerességgel felavatott új gyárak is alátámasztanak” – mondta Suppan Gergely a Makronómnak. Szerinte teljesen beért a vállalati adócsökkentés hatása.

Magyarország már fejlesztési központ

mint volt a kommunizmus összeomlása után, hanem napjainkra fejlesztési, innovációs központnak számít. Összeszerelő műhelyként a lap szerint nem is működne, mert teljes a foglalkoztatás, így a munkaerő szűkössé vált és fel is értékelődött az elmúlt években – de hozzáteszik, hogy így is a nyugat-európai bérek egyharmadát kapják átlagosan a magyar munkavállalók.

Magyarország azért is különleges hely a nemzetközi autóipar számára – ezt az is bizonyítja, hogy a BMW, az Opel és a Mercedes-Benz is jelen van az országban –, mert a növekvő bérekkel együtt is olcsónak számító munkaerő mellett e cégek nagyon jól képzett munkavállalókkal és gyenge szakszervezetekkel szembesülnek Magyarországon. A beruházási döntésekben nagyon meghatározók a nagyvonalú kormányzati támogatások, amelyekben a kormányzat már nem szabja feltételként az új munkahelyek létrejöttét, hogy a technológiaváltást segítse ezzel is. Hasonlóan kiváló feltételt jelentenek az autóipari vállalatoknak az adókedvezmények is.

A jövő belépett Magyarországra

A lap elemzése hangsúlyozza, hogy Magyarország mellett szól továbbra is a jó földrajzi elhelyezkedés, a jól kiépített infrastruktúra és a sűrű autópályahálózat. A befektetők szerint egy ilyen kis országban – ahol a politikai stabilitás is közismerten kimagasló – könnyebben lehet közvetlen kapcsolatot kialakítani a kormánnyal.

Politikai stabilitás

Alig van olyan ország Európában, ahol egyetlen párt képes elég támogatottságot szerezni a kormányzáshoz, de Magyarország közéjük tartozik, meglehetősen nagy politikai stabilitással, ami a gazdaságnak is kedvező. A gazdaságpolitikai irányokat sokkal könnyebb meghatározni, ha nem kisebbségi, ügyvivő, technokrata vagy épp sokpárti kormánya van egy országnak.

 

Voggenreiter azt jósolja, hogy Magyarország megőrzi jó pozícióit, mert követi a legfrissebb trendeket, tehát az esetleges autóipari megingások ellenére sem hagyhatják el a külföldi cégek, hiszen az önvezetés az elektromos autózás két trendjének fő kérdéseiben Magyarország nyújt számukra válaszokat. Alig több, mint egy évtized alatt az autósok 15 százaléka fogja lecserélni jelenlegi autóját új, okos gépjárműre és a jövőben a járművek több mint egyharmada elektromos lesz. 

A világ egyik legnagyobb motorüzeme Győrben

Győrben, az osztrák határ közelében az Audi a világ egyik legnagyobb motorgyárát üzemelteti, ahol földgázos és villamos motorokat is gyárt. „A jövőbeni trendekre való felkészülésnek köszönhetően van itt jövőnk” – mondta Thoralf Hanschel, az Audi gyártási elnöke. Győrben már évek óta dolgoznak a szakemberek az elektromos motorok tökéletesítésén és 2018 óta az Audi e-ron motorokat sorozatgyártásba is állították már.

Az Audi már hosszú ideje működik Magyarországon és a régió egyik legnagyobb munkaadója és befektetője. Nem sokkal azután, hogy megalakult az Audi leányvállalata, meg is kezdte a motorok gyártását az Audi és a Volkswagen csoport más márkái számára. A teljes gyártási folyamat ebben a győri gyárban megy végbe – derül ki a cikkből, ami azt jelenti, hogy Magyarország képes volt előnyére fordítva bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba és fokozatosan feljebb kerülni azokban.

Lukas Juranek, a Continental Powertrain Hungary üzemeltetési igazgatója is megerősítette a lapnak nyilatkozva a kedvező magyar ipari folyamatokat:

„Magyarország jól áll, még a régió más helyszíneivel összehasonlítva is.”

Juranek kiemelte a hatóságok gyors döntéshozatalát is és hozzátette, hogy Magyarország a Continental fókuszpontja, ahol egészen sokféle folyamat zajlik a gumigyártástól a tesztelésig. A Continental ma már egy mesterséges intelligencia központot is működtet Budapesten és több mint nyolcezer embert foglalkoztat Magyarországon, amelynek közel fele végez egyszerűbb, kevésbé összetett munkát. A vállalat 2010 óta félmilliárd eurót fektetett be az országban. 

Pozitív várakozások a Continentalnál

Szeptember végén derült ki, hogy a cég 2019 és 2022 között a világon alkalmazott 244 ezer munkavállalóból 20 ezer főt elbocsát és németországi, olasz, maláj, illetve amerikai gyárakat zár be. A Makronóm érdeklődésére a cég jelezte, hogy „a Continental hazai vállalatai pozitív várakozással tekintenek a jelenlegi üzleti körülményekre”. Sőt, a globális átalakítási programmal kapcsolatban is felvetették, hogy Magyarországra több beruházás érkezhet. „Az általános iparági és gazdasági helyzet mellett, illetve a 2019. szeptember 25- én a Continental AG által bejelentett nemzetközi átalakítási program ismeretében is előre mutató várakozásaink vannak a hazai vállalataink vonatkozásában. Bízunk abban, hogy versenyképességünk, a hazai menedzsment felkészültsége és hazai telephelyeink erőfeszítéseinek következményeképpen érkezhetnek új beruházások és transzfer projektek Magyarországra” – fogalmaztak.

A gyárbezárások a benzin- és dízelmotorokhoz kapcsolódó termékeket előállító helyszínek közül érintenek többet. A németországi Rodingban, ahol jelenleg mintegy 540 embert foglalkoztatnak, 2024-ben befejeződik a benzin- és dízelmotorok hidraulikus alkatrészeinek (nagynyomású szivattyúk) gyártása és fejlesztése, az ugyancsak németországi Limbach-Oberfrohnában, ahol jelenleg mintegy 1230 embert foglalkoztatnak, 2028-ban leáll a benzin- és dízelmotorok hidraulikus alkatrészeinek (befecskendezők) üzletága és az olaszországi Pisában, ahol jelenleg mintegy 940 embert foglalkoztatnak, 2023 és 2028 között szintén befejeződik a benzinmotorok hidraulikus alkatrészeinek (befecskendezők) gyártása. Illetve hamarosan megkezdődnek a virginiai Newport News-i lokáció 2024-ben történő bezárását megcélzó megbeszélések is az Egyesült Államokban, ahol jelenleg mintegy 740 embert foglalkoztatnak. Benzinmotorok hidraulikus alkatrészei (befecskendezők) készülnek ebben a gyárban is – tájékoztatott a Continental.

Daniel Korioth, a Bosch csoport magyarországi szóvivője is egyetért a fentiekkel, aki szintén méltatta az ország megbízhatóságát és kiszámítható gazdaságpolitikai döntéseit – zárul a Frankfurter Allgemeine cikke.

(Fotók: MTI/Varga György, Szigetváry Zsolt)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.