Az uniós politika gátolja a bővítést

„Az utóbbi években a Nyugat-Balkán uniós integrációjának a lassulását tapasztalhatjuk. Szerbia és Montenegró vonatkozásában sincs ez másképp: a két ország belpolitikai problémái – továbbá Belgrád esetében a koszovói kérdés – mellett az uniós politika is gátolja a bővítést.

A 2025-ös csatlakozási dátum így csupán optimista, de korántsem reális elképzelés marad. Az elemzés azon tényezőket vizsgálja, amelyek az EU-integrációs folyamat lassulását okozzák Belgrád és Podgorica, illetve Brüsszel részéről. (...)

EU-s perspektíva hiányában kelet felé kacsingatás

Szerbia és Montenegró esetében is tapasztalható a külső aktorok fokozatos térnyerése. Ez a folyamat – főleg politikai és gazdasági szempontból – alááshatja az EU támogatottságát és a kormányoknak az uniós integráció iránti elköteleződését

Oroszország rendkívül népszerű Szerbiában és a montenegrói szerbek körében,

aminek részben vallási, történelmi és kulturális okai vannak. Emellett továbbra is erős a szerb társadalomban az a sok tekintetben téves percepció is, amely szerint Moszkva a szerb nép védelmezője. A Koszovó el nem ismerése kapcsán nyújtott támogatása miatt pedig meghatározó tényezőként jelenik meg Belgrád külpolitikájában. A montenegrói kormánnyal már kevésbé jók a Kreml politikai kapcsolatai, amihez a 2016-os puccskísérlet mellett az is hozzájárult, hogy (Szerbiával ellentétben) Montenegró támogatta az országgal szembeni nyugati szankciók kivetését. Oroszország ennek ellenére továbbra is domináns szerepet tölt be az energiaszektorban, és így mindkét államot erős gazdasági szálak fűzik Moszkvához.”
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.