Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Arra vágyok, hogy legyen számtalan ismert magyar márka.
„Azt látom, hogy nemzetközi konferenciákon használnak Prezit, ismerősi körben is előfordul, és sokan még mindig rácsodálkoznak, hogy jé, ez magyar termék.
Kíváncsi vagyok, ha csinálnánk egy globális felmérést arról, hogy mi a legismertebb magyar brand világszerte, könnyen meglehet, hogy a Prezi lenne az, éppen azért, mert az eddig készült több százmillió prezit milliárdnyi ember látta. Ez valamilyen szinten validál minket, ha végiggondoljuk, milyen piacon vagyunk: az Apple, a Microsoft és a Google a legnagyobb versenytársaink. Számtalan kis startup megpróbált belépni erre a piacra, de csak a Prezinek van komoly jelenléte a három nagy között. Szerintem ez hihetetlen siker. (...)
Ez tudás, vagy inkább mindset, gondolkodásmód kérdése?
Ha megvan a mindset, akkor a tudást könnyebb elérni. Sokszor elmeséltem már, hogy milyen különbséget látok a svéd és a magyar gazdaság között, mert én ott születtem és ott nőttem fel. A svéd gazdaság nagyon nyílt és exportorientált, és minden gyerek tudja, hogy azért van jólét, mert olyan dolgokat csinálnak, ami kell a világnak. Ez lehet a Volvo, az IKEA vagy az Abba, és anélkül is látja mindenki az összefüggést, hogy ez ki lenne ez mondva. Magyarországon ebből a szempontból nem élünk a lehetőségekkel. Jó, hogy van egy kis startup közeg, de igazából arra vágyok, hogy legyen számtalan ismert magyar márka, amelyek ugyanezt tudják hitelesen elmondani, és visszafektetnek pénzt a társadalomba, akár oktatással vagy a sokszínűség támogatásával. Erre nagy szükségünk van, hogy megváltozzon a kép arról, mit jelent vállalkozni. Változnak a dolgok, de társadalmi szinten lassan. Azon is sok múlik, hogy az összes cég miként viselkedik, lehet ebben előre menni, hátra is.
Mitől lett ismert márka a Prezi?
Csak a termék miatt. Itt Magyarországon belevonódtunk egy csomó társadalmi projektbe, de külföldön nem annyira. Olyan dolgot kell gyártani, ami kell az embereknek. Abban biztos vagyok, hogy a kreativitás az országban van, az IT-szektoron belül a magyar fejlesztők világszintűek.
Abban van még kevés a tapasztalatunk és a mindsetünk, hogy miként lehet hosszú távon építeni értékalapú cégeket. A legtöbb embernek ez még távoli, absztrakt gondolat sajnos, de gondoljunk bele, hogy mekkora lehetőség nekünk, Magyarországnak, ha elkezdünk erre fókuszálni, és többet tenni azért, hogy ez tudás itt is meglegyen.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.