Az internet elterjedésével nemhogy nem csökkent a földrajzi elhelyezkedés fontossága, de még nőtt is. Interjú.
„Az internet robbanásszerű elterjedése, az email és a mobiltelefonok demokratizálták az információhoz való hozzáférést. Az 1990-es években az emberek meg voltak arról győződve, hogy a munkahelyek fizikai elhelyezkedése, vagy hogy a munkavállalók hol élnek, elveszíti majd a jelentőségét.
De az elmúlt 25 év során ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltuk:
a földrajzi elhelyezkedés minden eddiginél fontosabb tényezővé vált,
különösen a magasan képzett munkavállalók esetében. Az amerikai városok a munkahelytípusok és a karrierlehetőségek szempontjából egyre jobban különböznek egymástól.
Azzal nem mondunk újat, hogy egyes területek gazdaságilag dinamikusabbak és jobb munkapiaci lehetőségeket kínálnak más területeknél; mindig is ez volt a helyzet. Ami viszont manapság teljesen megváltozott, az a területek közti különbség mértéke; a legsikeresebb területek munkapiaca soha nem látott mértékben hagyja le a legsikertelenebb területek munkapiacát. Ez azért egy paradoxon, mert miközben tengernyi információ áll a rendelkezésünkre és a kommunikációt is könnyedén megoldhatjuk a világ szinte bármely pontján, addig a földrajzi elhelyezkedés megmaradt a munkatermelékenység és a gazdasági siker kulcstényezőjének.
A második világháború utáni három évtizedben a gyártószektor biztosította a magas keresetű munkahelyeket az Egyesült Államokban. A gyártás földrajzilag elhatárolt volt, klaszterekbe tömörült, de ez a tömbösödés korlátok közé volt szorítva. Az elmúlt harminc év során a foglalkoztatottak száma csökkent a gyártószektorban, és az innovációs szektor lett a jó munkahelyek új lelőhelye. Azonban az innovációs szektor földrajzilag még jobban egy helyre összpontosul. Következésképp
manapság sokkal inkább helyfüggő, hogy valakinek sikerül-e jó munkahelyet találnia, mint régen.
Szerintem a fizetésbéli különbségek és a háztartások bevételei városról városra egyre inkább eltérőek lesznek a közeljövőben.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Téglásy Kristóf hangsúlyozza: az Alaptörvény-módosítás formabontó, de korszerű válasz a 21. század digitális drogkereskedelmi trendjeire. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint ahhoz, hogy megvédjük a jövő nemzedékét, széles körű szakmai együttműködésre van szükség. Interjúnk.
Az európai vezetők egyre mélyebbre süllyednek a geopolitikai kiszolgáltatottság és az eszkaláció mocsarába.
Négy iskola több mint száz diákja arra vállalkozott, hogy a következő hetekben száműzi a mindennapjaiból a közösségi médiát és a különféle szórakoztató tartalmakat. A Magyarországon egyedül álló kihívásból tanulmány is készül majd. A digitális böjt kezdőprogramján jártunk. Összeállításunk.
Ilyesmire gyakorlatilag nem volt példa 1945 óta.
A „buzgó sziget-őrsök” munkájáról Morvay Péter újságíró rántotta le a leplet.
– A tölgyfa nem is így néz ki! Ez tuti cser. – Észnél vagy, nem látod a levelét?! – Persze hogy nem látja, nézd meg profilképét! Egy igazi idióta. – Ne beszélj nekem pont te, aki arra a majomra szavazol! – Anyád!!!
Hiába szavazta meg a közgyűlés, semmi nem történik a vállalhatatlan aluljárók ügyében, de a főpolgármester a USAID-támogatású szervezetekről sem hajlandó nyilatkozni.
Újabb tévhitet cáfolt meg a magyar közgazdász.
