Az internet elterjedésével nemhogy nem csökkent a földrajzi elhelyezkedés fontossága, de még nőtt is. Interjú.
2019. augusztus 27. 09:00
4 p
0
0
5
Mentés
„Az internet robbanásszerű elterjedése, az email és a mobiltelefonok demokratizálták az információhoz való hozzáférést. Az 1990-es években az emberek meg voltak arról győződve, hogy a munkahelyek fizikai elhelyezkedése, vagy hogy a munkavállalók hol élnek, elveszíti majd a jelentőségét.
De az elmúlt 25 év során ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltuk:
a földrajzi elhelyezkedés minden eddiginél fontosabb tényezővé vált,
különösen a magasan képzett munkavállalók esetében. Az amerikai városok a munkahelytípusok és a karrierlehetőségek szempontjából egyre jobban különböznek egymástól.
Azzal nem mondunk újat, hogy egyes területek gazdaságilag dinamikusabbak és jobb munkapiaci lehetőségeket kínálnak más területeknél; mindig is ez volt a helyzet. Ami viszont manapság teljesen megváltozott, az a területek közti különbség mértéke; a legsikeresebb területek munkapiaca soha nem látott mértékben hagyja le a legsikertelenebb területek munkapiacát. Ez azért egy paradoxon, mert miközben tengernyi információ áll a rendelkezésünkre és a kommunikációt is könnyedén megoldhatjuk a világ szinte bármely pontján, addig a földrajzi elhelyezkedés megmaradt a munkatermelékenység és a gazdasági siker kulcstényezőjének.
A második világháború utáni három évtizedben a gyártószektor biztosította a magas keresetű munkahelyeket az Egyesült Államokban. A gyártás földrajzilag elhatárolt volt, klaszterekbe tömörült, de ez a tömbösödés korlátok közé volt szorítva. Az elmúlt harminc év során a foglalkoztatottak száma csökkent a gyártószektorban, és az innovációs szektor lett a jó munkahelyek új lelőhelye. Azonban az innovációs szektor földrajzilag még jobban egy helyre összpontosul. Következésképp
manapság sokkal inkább helyfüggő, hogy valakinek sikerül-e jó munkahelyet találnia, mint régen.
Szerintem a fizetésbéli különbségek és a háztartások bevételei városról városra egyre inkább eltérőek lesznek a közeljövőben.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az első világháború hatása és hagyatéka mindaddig meghatározó lesz az emberiség életében, amíg nem jön egy újabb, hasonlóan nagy kataklizma, amely megint teljesen átrendezi a térképet. Interjúnk.
Azerbajdzsánnak manapság minden téren kijön a lépés: szélsebesen fejlődik, energiaforrásaiért sorbaállnak a Kelet és a Nyugat nagyhatalmai, és térségi konfliktusaiban is nyerésre áll.
Minden félelmet legyűrve, magyar-ruszin összefogással Kárpátalja népe 1991-ben az önrendelkezés mellett szavazott; Dupka György író maga is ott volt a megyei tanácsban, amikor az ukrán nacionalisták ostromolták az épületet. Interjú.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Palepoli
2019. szeptember 27. 21:19
Ez jó elemzés. Vannak példák a múltban is hasonló téves előrejelzéseknek, amelyek nem gondolták végig a teljes oksági láncolatot.
A szerző téved.
Nem tilos szállást bérelni a munkahely közelében, ráadásul ez éppen a magasan képzett azaz talán jobban fizetett munkaerőnek érheti meg. Magyarországon persze nem, de Amerikában igen.
Így pedig nincsen nagy jelentősége a földrajzi elhelyezkedésnek. Jól fizető munkahelyért érdemes lehet költözni is.
Jellemzően csak az igen rosszul fizetett betanított munkákra keresnek közeli munkaerőt, amikért olyan keveset fizetnek, hogy távolabbról már senki másnak nem éri meg elvállalni azokat a munkákat.
Aki részecskekutató állást akar, ő akárhol is él elköltözik Svájcba és kész, tehát nem igaz, hogy a földrajz döntő tényező lenne, főleg nem a komolyabb cégeknél és komolyabb munkáknál.