Elhatároztuk, hogy feltesszük Magyarországot a térképre
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
„A kutatásaink kimutatták, és ezért a magyar mikro- kis- és közepes vállalkozások minden elismerést megérdemelnek, hogy 2010 és 2017 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a termelékenység a kis- és középvállalkozói szektorban az egész régióban és az egész unióban” – mondta György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár sajtótájékoztatón.
Zajlik a hatékonysági felzárkózás
Uniós adatok alapján nálunk a kkv-k termelékenysége 2010 és 2017 között több, mint 30 százalékkal növekedett, míg az unió átlagában kilenc százalékkal, a V4-országokban pedig hat százalékkal nőtt. Az is figyelemre méltó, hogy a kkv-k növekedése a magyar gazdasági növekedés (reál GDP) 2010 és 2018 közötti 23 százalékos üteménél is jelentősen gyorsabb – mondta a kkv-stratégiáról rendezett országos fórumsorozat tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón György László.
Magyarország, a V4 és az EU-28 országok méretkategóriák szerinti termelékenységének változása 2010 és 2017 között
György László azt is elmondta, hogy az idén a kormány 167,5 milliárd forint támogatást biztosít a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv), ebből 90,84 milliárd forintot vissza nem térítendő, 76,7 milliárd forintot visszatérítendő formában.
Nincs olyan adat a magyar gazdaságról, ami negatív lenne
Parragh László az eseményen kifejtette, hogy nincs olyan adat a magyar gazdaságról, ami negatív lenne és ő is meglepődött, hogy húsz éve nem látott csúcsokon áll a magyar vállalatok jövővel kapcsolatos bizalma és vélekedése a kamara által elvégzett friss kutatás szerint.
„Amióta vállalkozó vagyok, nem láttam még olyan kormányt, aki ne beszélt volna arról, hogy milyen fontosak a mikro- kis és középvállalkozások és mennyire fontos, hogy velük foglalkozzanak” – vélekedett, hozzátéve, hogy a jelenlegi kormányzat és az iparkamara el is indult egy öt hetes országjáró körútra, hogy személyesen ismerje meg a magyar vállalatok nehézségeit.
Közben milliárdos magyar cégek veszik át a külföldiek helyét
Az Opten céginformációs adatbázisból kiderült, hogy 5811 tisztán hazai és 2967 külföldi érdekeltségű cég éves árbevétele haladja meg az évi egymilliárd forintot. A milliárdos cégek száma nő, de ezen belül a külföldiek aránya évek óta folyamatosan csökken.
A külföldi érdekeltségű cégek aránya a 100 millió feletti szegmensben 6 év alatt 17 százalékról 13 százalékra, az 1 milliárd feletti szegmensben pedig 40 százalékról 33 százalékra esett, miközben a magyar cégek folyamatosan teret nyertek.
A kormányzat tehát erős alapokra építhet, amikor minden eddiginél átfogóbb programokkal segítené a hazai vállalatok multivá válását – ezt a célt szolgálja például a Magyar multi program is, amiről egyébként a magyar vállalatok helyzetéért egyre erősebben aggódó és a rendszerváltoztatás elhibázottságára 2019-ben rácsodálkozó 444 nem tett említést, azt viszont ezidáig ismeretlen tényekre építve hangsúlyozták, hogy a kormányzat „az exportáló magyar cégek számára nem mutat kitörési irányokat”. Eközben 2014 és 2018 között többszörösére nőtt az exportképes magyar kis és középvállalkozások (kkv) száma.