Országos konzultációs sorozatot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozások (kkv) helyzetének, fejlesztési lehetőségeinek megismerésére – jelentette be György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, az országjárás első állomásán.
Az országos eseménysorozaton szerzett tapasztalatok összegzését is beépíti a minisztérium a vállalkozások megerősítését célzó készülő kkv-stratégiába – tette hozzá az államtitkár.
György László hangsúlyozta, a magyar kis és közepes vállalkozások minden elismerést megérdemelnek az elmúlt 8 évben mutatott teljesítményükért, ugyanis míg ebben az időszakban a gazdaság reálértelemben 24 százalékkal nőtt, a magyar kkv-k 27 százalékkal tudták növelni a hozzáadott értéküket, 46 százalékkal az export képességüket.
Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, a konzultációk segítenek a kkv-szektor belső szerkezetének megismerésében, az őket érintő problémák azonosításában. Mindez pedig azért fontos, mert a Magyarországon működő vállalkozások 99,8 százalékát a kkv-k adják.
Az MKIK szerint a kkv-knak ma olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, mint a digitális átállás, az innovációs készség és exportképesség növelése, valamint a generációváltás. A kkv-kat érintő problémák közül példaként a munkaerőhiányt, a pénzügyi tudatosság hiányát és a folyamatosan növekvő béreket említette. Utóbbiról megjegyezte, ez azért jelent terhet a vállalkozásoknak, mert a bérek lényegesen gyorsabban nőnek mint a termelékenység.
A kamara elnöke szerint a kkv-kra növekedési tartalékként kell tekinteni, amely azt jelenti, hogy minden intézkedés, ami hozzájárul ezeknek a 250 embernél kevesebbet foglalkoztató cégeknek a felerősítéséhez, egyúttal az egész magyar gazdaság bővülését segíti.
Parragh László szólt arról is, hogy a magyar gazdaság kiemelkedően jó állapotban van, erről tanúskodik valamennyi makrogazdasági adat, így a GDP és a foglalkoztatási mutató is. A magyar gazdaság előtt álló következő feladat pedig az, hogyan tud a mostani termelés alapú rendszerből átlépni a tudás és innovációra épülő gazdaságpolitikára és ebbe a folyamatba hogyan tudja becsatolni a most még innovációs lemaradással küzdő kkv-kat is.
(MTI)
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Az egyszámjegyű infláció elérése kapcsán György László kormánybiztos hét pontban, hét percnyi olvasnivalóban adott magyarázatot, miképp is sikerült ez a fegyvertény, és mi a kormány célja a továbbiakban. A rövid felelet minderre a növekedés, amelynek egyik előfeltétele a hitelezés beindítása, amihez gyorsan csökkenő kamatokra van szükség.
Végre van két friss Nobel-díjasunk, akiknek a példája azt mutatja, igenis el lehet jutni lépésről lépésre a legmagasabb csúcsokra is.
Infláció, geopolitikai kihívások, akkugyárak. György László kormánybiztossal az MCC Feszten beszélgettünk. Videó.
Technikai recesszió van, válság nincs, csak ebben értettek egyet a felek, minden másban parázs vita alakult ki.
Kína 44 csúcstechnológiai területből 37-ben már lehagyta az Egyesült Államokat. Mi következik ebből Magyarország számára?
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
