Az adósság a fogyasztás akadálya, ideje leépíteni
Ne csak lakáshitelt, hanem a jelzáloghiteleket is lehessen önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításból törleszteni!
A magyar gazdaság sérülékenysége drámaian nőtt a 2010 előtti nyolc évben, ezért Magyarország a Nemzetközi Valutaalap segítségére szorult a 2008-as válságban. Az államadósság devizaaránya 2010 után gyorsan csökkent, így ma már a gazdaság külső sérülékenysége is sokkal alacsonyabb, mint 2010 előtt. Van azonban egy további szempont is, amit a sérülékenység elemzéséhez figyelembe kell vennünk.
Végre elegendő devizatartalékunk van
A gazdaság külső sérülékenységét nem csupán a devizaaránnyal mérik. Mi történik ugyanis, ha a külföldi befektetők tőkét vonnak ki a gazdaságból valamilyen oknál fogva?
A Greenspan-Guidotti mutató azt méri, hogy egy ország tartalékai képesek-e fedezni az ország rövid lejáratú külső adósságát, így a gazdaság mennyire ellenálló egy tőkekivonási sokkal szemben. Az arány akkor optimális, ha egy fölötti értéket vesz fel (ezt az arányt emeltük ki a fenti ábrán).
A széles körben használt mutató megbízhatóan jelzi, hogy egy országban fennáll-e egy esetleges külső pénzügyi válság veszélye. Nem véletlen, hogy még a hitelminősítők is figyelemmel kísérik e mutató különböző változatait.
2010 után ebből a szempontból is javuló képet látunk. 2006 és 2010 között nem fordult elő, hogy a tartalékszint kellően magas legyen, míg 2011-től kezdve a tartalékszint évről évre stabilan meghaladja a rövid lejáratú külső adósság mértékét, amely elengedhetetlen egy külső válság kivédéséhez.