Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A Magyarországon működő nemzetközi cégek szerint 2018-ban a magyar bérek további emelkedése várható, mert a képzett munkaerőért folyó versenyben a bérezés továbbra is meghatározó tényező – hangsúlyozta Sághy András, a Kienbaum Consultants International tanácsadó cég ország menedzsere hétfőn a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) közösen a 2017-2018. évi bérezésről készített tanulmányt bemutató tájékoztatón, Budapesten.
A kamara és a Kienbaum az idén ősszel 19. alkalommal készítette el közös tanulmányát a magyarországi bérezésről, a felmérésben 76 munkakörben 16 ezer állásra vonatkozó fizetési adatot dolgoztak fel többségében a DUIHK-tagvállalatai körében.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamara őszi konjunktúra felmérése szerint a megkérdezett vállalatok 75 százaléka elégedetlen a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő létszámával, holott a vállalatok 56 százaléka számolt a beruházásuk növekedésével, 61 százalékuk pedig a foglalkoztatottak bővítésével.
A tanulmányból több érdekesség kiderül. „A magyarországi bérek idei alakulása számunkra is meglepő volt. Tavaly a cégek mintegy 4 százalékos emelkedést prognosztizáltak 2017-re, ezzel szemben valójában 6 százalékos növekedés következett be”, mondta Sághy András, a Kienbaum country menedzsere. A magyarországi szakmunkások átlagosan 7,4 százalékos béremelkedésnek örvendhettek, az osztályvezetők és az alkalmazottak fizetése 6 százalékkal, míg a vezető beosztású munkavállalók és a csoportvezetők fizetése 5,8%-kal emelkedett, számolt be Sághy.
A jövő évre vonatkozóan a vállalatok nem számítanak a bérnyomás csökkenésére: átlagosan 6,1 százalékos béremelésre készülnek, ezen belül ismét a munkások, valamint a szellemi foglalkozású alkalmazottak számolhatnak az átlagosnál némileg magasabb, 6,8 ill. 6,4 százalékos fizetésemeléssel.
A cég szerint egy magyar vezérigazgató/ügyvezető éves jövedelme idén mintegy 30 millió forint, ami közel egyharmaddal több, mint amennyi egy igazgatósági tag fizetése (23 millió forint) és mintegy háromszor annyi, mint egy vezető beosztású munkavállaló, 11 millió forintnyi fizetéssel.
Az egyszerű alkalmazottak éves átlagfizetése Magyarországon mintegy 3,34 millió forint.
A cégautó Magyarországon továbbra is az alapbér igen népszerű kiegészítésének minősül: az ügyvezetők 92 százaléka, a középvezetők 42 százaléka, míg a vezető beosztású munkavállalók mintegy 15 százaléka részesül ebből a juttatásból. Az ügyvezetők számára a cégautó beszerzésére átlagosan 13,4 millió forintos költségkeret áll rendelkezésre. A középvezetők szolgálati autójukat átlagosan 8,5 millió forintos költségkeretből szerezhetik be, míg a vezető beosztású munkavállalók járművei átlagosan 5,9 millió forintba kerülnek.
(MTI, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara nyomán)