Októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma 6,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt – erősítette meg hétfőn a december 5-én kiadott előzetes adatokat második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Októberben is a nem élelmiszer jellegű termékeket árusító iparcikküzletek forgalma nőtt a legnagyobb, 9,7 százalékos ütemben, az élelmiszerek eladása 3,1 százalékkal, az üzemanyagoké 7,1 százalékkal nőtt a naptárhatással korrigálva.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 15 százalékkal, a könyv, számítástechnika, egyéb iparcikk üzletekben 13 százalékkal, a bútor, műszakicikk-üzletekben 10 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben pedig 8,8 százalékkal nőttek az eladások az előző év azonos időszakához képest. A forgalom volumene ugyanakkor 0,3 százalékkal csökkent a használtcikk-üzletekben, és 4,2 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,2 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,8 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 8,2 százalékkal bővültek.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 3,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 27 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést – közölte a KSH.
Októberben az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 925 milliárd forint volt. A forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,2 százalékkal nőtt az értékesítés.
Az 52 hónapja tartó folyamatos kiskereskedelmi bővülést Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára azzal magyarázta, hogy a kormányzati intézkedések, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése jelentősen segítették ezt a folyamatot. A növekvő bérek pedig a vásárlásokat is ösztönzik, a takarékoskodás és a beruházások mellett. A helyettes államtitkár nem zárta ki, hogy az év végén a kiskereskedelem rekordforgalmat bonyolíthat le.
Arról, hogy minek köszönhetjük a bíztató kiskereskedelmi folyamatokat, itt írtunk részletesebben.
(MTI)
Októberben erősödött a kiskereskedelmi forgalom: az élelmiszerek és a műszaki cikkek pörögtek a legjobban. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint a következő hónapokban tovább élénkülhet a kiskereskedelem – főleg a bérnövekedés és a kedvező jövedelmi változások miatt. Vajon a karácsonyi szezon tovább pörgeti-e a bővülést?
A szeptemberi árvíz átmenetileg visszafogta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám a kilátások kedvezők: októbertől javulásra számít a Makronóm Intézet elemzője, ugyanis a jövőre folytatódó reálbér-növekedés és az alacsony infláció hatására a fogyasztás dinamikusan tovább bővülhet.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
