A szlovén bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a szlovén statisztikai hivatal csütörtökön.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,9 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben a GDP 2016 azonos időszakához viszonyítva, a második negyedévhez képest pedig 1 százalékkal. Ez valószínűleg az egyébként is dinamikusan növekvő Közép-Európa egyik legjobb növekedési száma. A jelentés szerint a tavalyinál gyorsabb bővülés a külső kereslet növekedésének köszönhető.
Az export 12, az import 10,1 százalékkal nőtt éves szinten, ami 11,6 százalékos rekord külkereskedelmi többletet eredményezett. Az 1995 óta tartó megfigyelés óta nem volt ilyenre példa.
A belföldi fogyasztás is bővült 2,4 százalékkal, lassabban, mint az előző negyedévben, amikor 3,5 százalékon állt. A végső fogyasztási kiadások 2,5 százalékkal – ugyan annyival mint az első és második negyed évben –, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig jóval mérsékeltebben, 1,9 százalékkal (az első negyedévben 14, a második negyedévben 7,5 százalékkal) nőtt.
(MTI nyomán)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
