Miért lassul a termelékenység növekedése ha egyre többet költ a világ kutatásokra? Mert a tudomány teljesítménye romlik – érvel a stanfordi professzor és csapata.
A gazdaság növekedése a fejlett gazdaságokban egyre lassul: az ötvenes-hatvanas évek átlagosan négy százalékos növekedése két százalékra csökkent a 2010-es évekre. A lassulás oka, hogy a gazdaságok termelékenységi növekedése is gyengül, ezt pedig a választók is mindinkább megérzik.
Az optimisták a negyedik ipari forradalomban reménykednek, a borúlátók szerint viszont a termelékenység alig emelhető tovább. A vitában két teljesen ellentétes álláspont létezik: az egyik szerint az új innovációkat nagyrészt már felfedeztük, épp úgy, ahogy az olajtartalékok jelentős részét már kitermelte az emberiség. Mások szerint az összehasonlítás értelmetlen, az emberi elme határai végtelenek, és ez újabb és újabb innovációkban jelenik majd meg.
A következtetést összefoglalja az alábbi ábra, amely bemutatja, hogy az USA-ban a kutatók száma közel húszszorosára nőtt 1930 óta (zöld vonal a jobb tengelyen mérve), a teljes tényezőtermelékenység – azaz, hogy milyen hatékonyan termel a gazdaság egésze – azonban stagnált (kék vonal, a bal tengelyen mérve). Azaz hússzor annyi kutatóval épphogy akkora termelékenységi növekedést tudunk elérni, mint amekkora 80 évvel ezelőtt volt megfigyelhető. A lassuló növekedés tehát a tudomány hanyatló termelékenységének a következménye?
Forrás: voxeu.org
Bloom és társai szerint valóban egyre nehezebb új ötletekkel előállni. Emiatt folyamatosan növelni kell a kutatásra fordított költéseket, különben a gazdasági növekedés tovább lassul.
De miért látunk akkor folyamatos áttöréseket az orvostudományban és az informatikában? Fejlődés valóban van – érvel a tanulmány – de ehhez egyre nagyobb erőforrásokra van szükségünk, azaz egyre drágábban kutatjuk fel ezeket a hasznos új ötleteket.
Maradva az olajkitermelési hasonlatnál, az emberiség az ideák kitermelésének új szakaszához érkezett, és nem tudni, hogy az új, keményebb kőzetet át tudja-e törni valaha.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Nézze meg az ELTE rektorát, a legnagyobb és a legrégebbi egyetemünk most bizonyította, képes igazságot szolgáltatni.
Hack Péter alaposan helyretette a támadókat.
A fajok eredete nem egyetemes igazság, hanem egy alternatíva az ateistáknak, következményei mégis beláthatatlanok, így aki Darwin nyomában jár, felkötheti a nadrágját.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
