Politikai pályafutásában kétségkívül az 1956-os forradalom hozta el a fordulatot. Kádár János a Szovjetunióból hazatérve megkezdte az MSZMP átszervezését, felállítva az Ideiglenes Intéző Bizottságot. Ebbe bekerült Biszku is, bár a mikéntje homályos, hiszen akkor még nem volt ismert politikus. A „rendcsinálásban” a kezdetektől fogva részt vett, 1957 januárjában ellátogatott a Ganz-gyár munkásaihoz, és közölte velük, hogy mindenki fogja be a száját, aki lázadozik, az „fasiszta meg imperialistabérenc”. A belügyek vezetésével márciusban bízták meg, 1957 májusától 1961 szeptemberéig volt belügyminiszter. De a korábbi eseményekben is fontos része volt, például a december 6-ai vörös zászlós provokációban, melynek végén a Nyugatinál szovjet katonák a rendszerellenes tüntetők közé lőttek.
A forradalom résztvevőivel szembeni tervszerű és tömeges leszámoláshoz szükséges jogszabályi háttér kialakítása 1956 végén kezdődött. December 11-én hirdették ki a rögtönbíráskodásról szóló törvényerejű rendeletet, felállították a népbírósági tanácsokat, és megszűnt a súlyosítási tilalom – magyarán fellebbezés alapján is hozhattak súlyosabb, akár halálos ítéletet. Biszku rendszeresen felhívta a BM felső vezetőinek figyelmét arra, hogy legyenek erélyesek a forradalom támogatóival szemben. A rendőrség, főleg vidéken, kínzások, gyilkosságok és egyéb visszaélések garmadáját követte el. Biszku belügyminiszterként saját hatáskörében semmilyen érdemi intézkedést nem tett több törvénytelen akció kivizsgálására. Bibó István letartóztatására maga kért engedélyt a pártvezetéstől, és szerepe volt nemcsak az értelmiség „megrendszabályozásában”, de a Nagy Imrével és társaival szembeni büntetőper nyomozati részében is.
A számonkérés (itt is) elmaradt. 2012-től elindult Biszku ellen az eljárás, s 2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt, ám a Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 1-jén meghozott másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el. December 17-én a megismételt elsőfokú eljárásban háborús bűnökért két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. A per ezután másodfokra került, de a döntéshozatal előtt Biszku Béla elhunyt, így sohasem kapta meg büntetését a pártállam érdekében elkövetett bűneiért.
Krahulcsán Zsolt: Biszku – A megtorlás belügyminiszterének életútja. Jaffa Kiadó, 2022
Nyitókép: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény