A székelyek Mongóliából származnak, a hunokkal érkeztek a Kárpát-medencébe – török nyelvész a Mandinernek

2024. április 17. 21:54

Új módszertan és az elhanyagolt kínai források vezették Aydemir Hakan török kutatót a tudományos felismeréshez: talán mégis Anonymusnak volt igaza. Még a székelyek vándorlása is követhetőnek tűnik!

2024. április 17. 21:54
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

Interjúalanyunk Aydemir Hakan (1968) nyelvész, turkológus, altajista, az Istanbul Medeniyet Egyetem nyelvészeti tanszékének vezetője. 

Kétrészes sorozatunk egy nagy hatású, tudományos eredményeiben és víziójában is komoly elméletet mutat be, ami nem kevesebbre vállalkozik, mint a székelyek eredetének a feltárására,

 miközben cáfolja a „szökevény székelyek” teóriáját és sok évszázados kérdésekre biztosít jól alátámasztott, a tudományos világ által is elfogadható válaszokat. Az interjú első része következik.

*

Ön A székely eredetkérdés megoldása címen publikált egy tanulmányt, amelyben hangsúlyozza: a dolgozat egy új nyelvtörténeti módszert alkalmazva a székelyek eredetkérdésének megoldását adja. Mi ez a módszer?

Valójában az említett tanulmány csak rövid összefoglalása egy nagyobb lélegzetű munkának. 2021-ben törökül megjelent egy könyvem a régi török törzsnevekről, amelyben részleteiben tárgyalom a székely-kérdést. A magyar összefoglalóban  elhagytam a nem-nyelvész olvasó számára nehezen vagy egyáltalában nem érthető nyelvészeti adatokat, s csak a nyelvészeti és történeti megoldásra koncentráltam.

Az említett új módszer a népneveknek, azok alakváltozatainak és keletkezésük sorrendjének etimológiai elemzéseire vonatkozik. A nyelvészetben ismert fa-diagram elvén alapuló módszerrel, amit eddig még soha nem alkalmaztak a népnevek kutatásában, 

sikerült tisztáznom a székely népnév számos, eddig érthetetlen alakváltozatának egymáshoz való viszonyát térben és időben,

 és ennek segítségével meg lehetett állapítani az alakváltozatok kronológiai sorrendjét, ezáltal pedig lehetővé vált az etimológiai következtetések helyességének az ellenőrzése is.

Emellett a népnév kutatásba 

szigorú kritériumként bevezettem, hogy a történeti háttérnek, az írott források adatainak és a vonatkozó földrajzi és helynév anyagnak – ha van ilyen – összhangban kell lennie a javasolt etimológiával.

 Ha ez nincs meg, akkor az etimológia nem fogadható el, bármilyen logikusnak is látszik a javasolt nyelvészeti megoldás.

Milyen előnyei vannak a vázolt, szigorú módszertannak?

Teljes összhangban van a nyelvészeti magyarázat, a források adataiból kinyerhető történeti háttér, és a vonatkozó helynévi és földrajzi névtani anyag. Így sikerült feltárni a székely népnév jellegét: a népnév egy török törzsnév volt eredetileg, amely kizárólag e törzs által használt lovak egyedi jellegzetességére utalt.

Mi tette lehetővé a székely-kérdés megoldását a módszertani újítás mellett?

Egy merőben új forráscsoport, a kínai források bevonása a vizsgálatba. Mindeddig a kutatás leginkább a nyugati, azaz latin nyelvű kútfőkre támaszkodott, a keleti források közül pedig csak a muszlim szerzők műveire hivatkoztak. 

A kínai kútfőkről alig esett szó, s az is kifejezetten elutasító jellegű volt. Meggyőződésem, hogy a kínai források új távlatot nyitnak

 a korai székely történelem kutatásában.

Ne kerülgessük a forró kását! Mi a megoldás a tanulmány szerint?

A régi török törzsnevek egyik csoportját a lószín vagy ló-jegy nevekből, mint melléknevekből kialakult törzsnevek alkotják (például: doru atlı, vagyis ‘vörös lovas’ törzs). Ilyen a török eredetű székely népnév is, amely kezdetben ‘fehér patás lovat’ jelentett. A törzs szóval együtt állandósult jelzős szerkezetben tehát 

„fehér patás (lovú) törzs” jelentést hordozott.

 Ebből a jelzős szerkezetből a melléknév jelentéstapadással törzsnévvé/népnévvé vált.

A kutatásaim alapján kiderült az is, hogy 

a székelyek korai történelmét földrajzilag egészen Mongóliáig, időben egészen a 4. századig vissza lehet vezetni.

 Kijelenthetem, hogy a székelyek ősei a mai Mongólia északi részéről, a Tola-folyó környékéről származnak.

Mi a fő bizonyító erő a forradalminak tűnő kutatási eredmények mögött? 

A kínai források átfésülése

 során derült ez ki, melyekben a sekel (szekel) törzs sījié (斯結) alakban fordul elő.

A székely vándorlás térképe

Milyen történelmi hátteret vázolhatunk a „székelyek mögé” az elmélet szerint?

Belső-Ázsiában a Ruru Birodalom felemelkedése a hunok egy részét 350-370 között menekülésre kényszerítette. Hozzájuk csatlakozhattak a székelyek őseinek csoportjai is, akik úgy tűnik, hogy az ázsiai hun törzsszövetséghez tartoztak.

A mai székelyek őseinek egy része a nyugat felé menekülő hunokhoz csatlakozva 370 körül a Volga alsó folyása vidékére, majd az 5. század első felében a Kárpát-medencébe érkezett meg. 

Ugyanakkor egy másik részük a délnyugat felé menekülő hunokhoz csatlakozott és a Balhas-tótól délre fekvő Ili-folyó és a – mai Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán egy részére kiterjedő  – Fergana-völgy közötti régióba vándorolt. A székelyek őseinek e területen való megtelepedését a Fergana-medence keleti csücskében egy Sekelek helynév és kicsit távolabb egy ugyanilyen nevű hágó is őrzi.

Ebben a régióban a székelyek ősei valamilyen szintű önállósággal bíró politikai alakulatot hozhattak létre, ugyanis

 a 4. század végén saját pénzérméket bocsátottak ki.

 Ezeken a pénzeken egy ló figura mellett a székelyek neve szogd írással ʼsklk alakban, vagyis eskelek-ként (eszkelek) jelenik meg.

Az eskelek az őstörök *sēkel törzsnév/népnév szogdiasodott, azaz szogd elő- és utótaggal ellátott alakváltozata (tehát: e-skel-ek < *sēkel). Mindezek alapján jelen ismereteink szerint a 4. századdal kezdhetjük a székelyek történelmét.

Visszatérve a hunokhoz: mi közük lehetett hozzájuk a székelyeknek?

Rengeteg. Amint fentebb említettem, a székelyek ősei a hunokhoz csatlakozva vándoroltak, s velük érkezett meg egy részük Kelet-Európába és a Kárpát-medencébe. 

Innen eredhet a székelyek hun- és Attila-hagyománya. 

Erre a kapcsolatra utal Anonymus azon jelentése is, hogy „a székelyek, akik kezdetben Attila király népe voltak”.

Úgy tűnik azonban, hogy a székelyek elődei már korábban is a hun törzsszövetség tagjai voltak, sőt 

a keleten maradt székelyek 350 után is együtt mozoghattak a hunokkal,

 ugyanis a kínai források 552-től a Keleti Türk Kaganátus törzsei között a hun nevű törzs mellett majdnem mindig egy sekel nevű törzset is említenek; ez a szekel törzs pedig a székelyek keleten maradt elődeit takarja.

Ezeken túl egyébként meggyőződésem, hogy 

a székelyek 15. századi és mai címerében szereplő nap és hold nem más, mint a kínai forrásokban a hunokra vonatkozóan említett nap és hold kultusz emléke.

A székelyek címere (A besztercei evangélikus templom portáléja, 1480)

Mit tudunk a székely népnév családfájáról az Ön kutatásai szerint?

Az általam összeállított családfán megtalálható a székely népnév írott forrásokban felbukkanó összes alakváltozata és ezek egymáshoz való viszonya, valamint az egyes alakváltozatok kialakulásának valószínűsíthető sorrendje is.

A székely népnév török eredetű,

 és az összes létező alakváltozata egy hosszú magánhangzós őstörök *sēkel (szēkel) alakra megy vissza. Ennek egy *sė̄kel (= ómagyar *szë̄kel) alakváltozata került be a magyarba, amelynek a szóvégi l-jéből később -ly lett és így keletkezett a mai székely alak. Mint fentebb azt már említettem, a székely népnév eredeti *sēkel (szēkel) alakja ‘fehér patájú (ló)’ jelentéssel bírt, s a török *sēkel bölök “fehér patás (lovú) törzs” jelzős szerkezetben a *sēkel mint melléknév jelentéstapadással népnévvé/törzsnévvé vált. 

A török eredetű *sēkel szó mai alakváltozatainak, a sekil és sekül (szekil, szekül) szavaknak ma is ‘fehér foltos lábú ló’ jelentése van.

Említhető még egy érdekes adalék, mely összecseng a székely szó egykori ‘fehér patás (ló)’ jelentésével: 1849-ben a hajdani székely határőr lovasezred feloszlatása után egy új székely huszárezred létesült, akiknek lovai a korabeli feljegyzések szerint – a sok évszázados hagyományhoz híven – fehér patájúak voltak.

A székely népnév családfája
Aydemir Hakan

Tisztázzuk a sekel és eskel alakok kettősségét!

Ha kicsit visszakanyarodunk az őstörök *sēkel (szēkel) alakhoz, ez szogd nyelvű környezetben szogd elő- és utótagokat kapva előbb eskel (eszkel) alakká, majd eskelek-ké (eszkelek) változott. Ez a kettősség tűnik fel egyes arab és perzsa földrajzi leírásokban a 10–13. században, ahol az Amu-darja alsó folyásának déli oldalán, a mai Északkelet-Afganisztán területén említés történik egy híres városról mind Sekelkend ‘Szekel város’, mind pedig Eskelkend ‘Eszkel város’ alakban. Ebből világosan kitűnik, hogy a sekel- és eskel- egy és ugyanaz, egymás alakváltozatai.

Úgy lehetne összefoglalni, hogy

 a sekel alak a székelyek őseinek eredeti elnevezése,

 míg az eskel és változatai Közép-Ázsiában felbukkanó, szogdiasított alakok, a keleti szekel törzsből kiszakadt, 350 és 370 között a hunokkal együtt a Balhas-tó környékére vándorolt székelyek elnevezése.

Eddig ismeretlen történeti adatok alapján a székelyek szállásterületei, sőt, vándorlásuk feltételezhető útvonalai is kibogozásra kerülnek az Ön kutatásaiban. Melyek ezek a szálláshelyek, útvonalak?

Azzal érdemes kezdeni, hogy a névtani kutatásban közismert: a helynevek, a vízrajzi- és földrajzi nevek többszáz vagy akár még hosszabb ideig megőrződnek, ezért egy adott történeti vagy nyelvészeti kérdésben a történeti forrásokban feltűnő névanyag mellett a ma használatos névanyag vizsgálatának is fontos szerepe van.

Kutatásaimban arra kerestem a választ, hogy a székelyeknek fellelhetőek-e nyomai az eurázsiai sztyeppe mai földrajzi- és helynévi anyagában. Megállapítottam, hogy 

a sekel és annak alakváltozatai három régióban sűrűsödnek:

 a mai Kirgizisztán és Afganisztán közötti régióban, a Délnyugat-Kaukázusban és a Volga középső és felső folyásánál. Úgy gondolom, hogy ezek a székelyek őseinek  szállásterületeire vagy vándorlásuk egy-egy állomására utalhatnak.

Miután a hunok és velük együtt a sekel-ek 370 körül elérték a Volga alsó folyása körüli vidéket, egy részük – talán határőr feladatok ellátására – a Délnyugat-Kaukázusba, a Bizánci Birodalom határához húzódott. Erre utalnak az általam kimutatott délnyugat-kaukázusi hely- és folyónevek (Sekel-a šen, Sekel-e hev, Sēkel-e, Sekel-i) a hun helynevek (Hon-a, Hon-i, Hon-e kël) társaságában.

A székelyek másik csoportja, az eskel-ek egy része, később, a 463 körülre tehető ogur vándorlással érkezhetett a Kaukázusba.

 Rájuk utaló helynevek előfordulnak a Délnyugat-Kaukázusban is, de a Volga középső és felső folyásánál sűrűsődnek.

Mindezek mellett a kirgiz területeken (Sekel-ek) és Észak-Afganisztánban is felbukkanó Eskel- és Sekel- előtagú helynevek és egyéb földrajzi nevek a székelyek őseinek kelet–nyugat irányú vándorlását bizonyítják, s ennél fogva a székely őstörténet fontos mérföldköveinek tekinthetők.

*

A hamarosan következő második részben a székelyek és honfoglaló magyarok kapcsolatáról, a székelyek nyelvéről, és a szökevény székelyek teóriájának cáfolatáról olvashat. Tartson velünk! 

Nyitókép: Képernyőmentés

 

 

Összesen 135 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pugacsov-0
2024. április 25. 13:29
Szóval Orbán-patás is székely...fehér patájú...
Mindenhova
2024. április 22. 10:19 Szerkesztve
Muki46-Finale 2024. április 19. 13:09 "Érdekes. Akkor miért hasonlít annyira a török nyelv szerkezete a magyarhoz?" Mert tőlünk vették át? Nem furcsa, h. német, szláv, török mindegyik azt magyarázza, h. mi olyanok vagyunk mint ők? Pontosabban mindegyik szeretné, ha olyanok lennénk mint ők. Nehéz megemészteni, nagyhatalmi ambíciókat dédelgetőknek különösen, h. vannak olyanok, aki az istenért sem akarnak sem kihalni, sem beolvadni. Gyanítom a kutatóbácsi fordítva ül a lovon. Nem csak az az általánosan elfogadott (nyelvész körökben) vélemény létezik, h. a nagyobb van hatással a kisebbre, hanem létezik fordítva is. Lásd, pl. "kocsi" vagy "gulyás". Előbbi ma (már kiveszőben) szinte az egész világon ismert volt, utóbbi még most is ismert, de eredetét még a magyarok is csak meglehetősen kevesen tudják. Arról nem is beszélve, h. nem a lóról nevezzük el az embert ( törzset), hanem pont fordítva. Végezetül csak annyit mondok, h. archeogenetika. Lehet vitatkozni, de a csontok nem hazudnak.
altercat1
2024. április 20. 10:42
Az ősprimitív, 150 éve gyurmázgatott finnugornak mondott rokonsággal párhuzamosan alakítgatott "töröközés" egy marhaság. A Pusztai Övezetben keresztül-kasul terjedő areális hatások és egyes szavak közvetlen átvétele úgy a török, mint a hun népek részéről a közvetlen sumer és azok tágabb környezetéből (akkádok pl.) északra vitt kultúrnyelvi hatásai nem török átvételek, akikkel nem is találkoztunk egészen a köktürkök idejéig. Akkor viszont már kiforrott nyelviséggel bírt a magyar. A cca 50-60 éves IV. Kormányzóság alatt is semmi nyelvi hatással nem volt ránk, ill. a nyakunkra ültetett "komisszárok" magyarosodtak el, s innen lehetnek a honfoglalóknál törökös nevek. Persze ez sem északon történt ahová most erőltetnék, mert ott az első török nyelvű népség a kipcsákok voltak, még a mongol támadás előtt is a baskírok keleti határánál legközelebb. Egyébként pedig a török etimológiák fenn vannak a neten, bárki ellenőrizhet bármit.
altercat1
2024. április 20. 10:06
Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Csíkszék, Udarhelyszék, Gyergyószék, Marosszék. (+ fiúszékek) Székely: képző, mint lap > lapály; dörej, robaj, kacaj, röhej; huzal, vonal, stb.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!