Mi a közös a szekszárdi rozéban és az amerikai nagykövetben?

After the event: wine-tasting courtesy of Mandiner.bor - ez a megtisztelő sor zárta az Antall József Tudásközpont Diplomata Klubjának október 1-i rendezvényének angol nyelvű Facebook-meghívóját. (Magyar nyelvű nem volt.) A vendég Colleen Bell amerikai nagykövet volt, akivel Adam LeBor, a The Economist magyarországi tudósítója beszélgetett az ELTE Gólyavár nevű épületében. Hogy odabent pontosan mi hangzott el, azt mi két dologból nem tudtuk sajnos meghallgatni: egyrészt nem volt sajtónyilvános a rendezvény, másrészt a borkóstolót készítettük elő Abay Gergellyel, Dúzsi Tamás szekszárdi pincészetének budapesti képviselőjével. A tervem ugyanis az volt, hogy a külföldi borversenyeken és boros kiállításokon egyik legaktívabban szereplő magyar családi pincészetet, a szekszárdi Dúzsi Tamásékat mutatjuk be Colleen Belléknek.

A kóstoló napján az öccsét Geisenheimbe, a borászati egyetemre beiratkozni szállító ifj. Dúzsi Tamás választása alapján egy 2014-es cabernet sauvignon rozé és egy 2011-es birtokbor került az asztalra, illetve még egy merlot, egy kékfrankos és egy kadarka is becsúszott a sorba. Utóbbi a szervezők jelzésének volt köszönhető, miszerint túl kevés bort hoztunk: bár 24 palack még megengedő kóstolási mennyiségekkel számolva is bőven elég 150 embernek, időközben kétszer annyi vendég jelezte részvételét.

Nem volt más választásunk, mint a rendezvény kezdete előtt fél órával taxiba ülni, elhajtani Dúzsiék budapesti borboltjába, bepakolni szinte mindent, amit látunk, és visszasietni a Múzeum körútra kipakolni a borokat és várni a közönséget.

Egy állófogadáson a bor vagy az étel mindig másodrangú – ez persze nem baj, mindennek megvan a helye, de legfőképpen szerepe. Az amerikai vendégeket viszont kifejezetten érdekelték a borok, a szervezők közlése szerint még nem nagyon fordult elő olyan, hogy egy órán keresztül ott maradjon a meghívott nagykövet a rendezvényt követően.

Colleen Bell és kísérete viszont pont ezt tette, a nagykövet figyelmét mondjuk a vele fotózkodni akarók kötötték inkább le, férje viszont egy brit újságíróval együtt végigkóstolta a Dúzsi-borokat, amiket Abay Gergely mutatott be nekik. „Nagy általánosságban elmondva, a pincészet borairól esett szó, illetve amit azon az estén kóstolt. Legjobban a birtokbor ízlett neki” – mesélt utána Abay Gergely. Szó esett a szekszárdi borvidékről is, kóstoltatás közben kihallottam a kakaspörkölt szót.

A borok a közönségnek is tetszettek, volt, akinek annyira bejött az egyik tétel, hogy ott helyben venni akart belőle. Folytatása következik.