Az író gyermekei elperelték a szerzői jogokat az eddig azt kezelő alapítványtól, ezért a Csurka István által írt darabokat le kellett venni az Újszínház repertoárjáról. Dörner György igazgató bízik abban, hogy sikerül megegyezni az örökösökkel.
Nem játszhatja az Újszínház Csurka István darabjait egy jogerős ítélet értelmében – tudta meg a Blikk. Jelenleg két Csurka darab fut(ott) a színházban: a Deficit és a Döglött aknák, de az évadban két másik Csurka-mű, a Házmestersirató, illetve a Nagytakarítás bemutatóját is tervezték. Előbbi kettő lekerült a repertoárról, és a jelenlegi helyzet szerint utóbbi kettő bemutatója is elmarad. Dörner György reméli, hogy mindez nem marad így végleg. „Mivel mindenkinek az az érdeke, hogy az előadások menjenek, tárgyalásban vagyok az örökösökkel” – mondta el a Blikknek az Újszínház igazgatója.
A helyzet azért alakult ki, mert Csurka István három gyermeke elperelte a szerzői jogokat az eddig azt kezelő Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványtól – amelyben Csurka özvegyének is van érdekeltsége –, így a műveket az alapítvány már nem értékesítheti. A lap szerint családi viszály miatt alakult ki a jogi háború, Csurka István gyermekei ugyanis rossz néven vették, hogy az elhunyt vagyontárgyait az író özvegye, Papolczy Gizella örökölte. Az örökösök azon a jogcímen indítottak eljárást a Blikk szerint, hogy az ingatlanok és ingóságok értékesíthetőek, a szerzői jogok viszont nem.
Csurka István gyermekei közleményben jelezték: édesapjuk halála óta egyetlen közreadott vagy bemutatott műhöz sem kérte és kapta meg senki a hozzájárulásukat. „Ebből következően minden, Csurka István nevével fémjelzett esemény, bemutató, ősbemutató, emlékkönyv, emlékbizottság akaratunk ellenére, beleegyezésünk, velünk kötött szerződés nélkül, jogtalanul jött létre” – közölték az örökösök, hozzátéve, hogy intézkednek a jogtalan névhasználat, közlés, színdarab-bemutatás, ősbemutató és egyéb jogsértések tárgyában is. A Blikk kereste az örökösöket, akik azonban jogi képviselőjükön keresztül jelezték: a közleményben mindent elmondtak, egyelőre nem kívánnak megszólalni.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
A Fidesz gáncsolt a legkövetkezetesebben mindenfajta kárpótlást, történelmi igazságtételt.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Rekordot döntött az amerikai elnök.
