November 5-én következik az Egyesült Államok történetének 60. elnökválasztása. A világpolitikát is nagyban meghatározó esemény természetesen a filmesek fantáziáját is beindította.
Budapest régóta kedvelt célpontja a nemzetközi filmforgatásoknak, a hazánkba látogató mozisztárok pedig áradoznak Magyarországról a közösségi médiában, ami nemcsak ingyen reklámmal ér fel, hanem a turizmusnak is igen jót tesz.
Más országokban a hazai film előny, nálunk hátrány.
A hazai filmek piaci részesedése 2012-ben Franciaországban 40,2 %, Nagy-Britanniában 32,1 %, Dániában 28,5 %, Finnországban 28%, Olaszországban 26,5 %, Csehországban 24% (előző évben: 28,5%), Svédországban 22%, Spanyolországban 19,3%, Németországban 18,1%, Norvégiában 17,8%, Hollandiában 16,3%, Lengyelországban 15,2% (előző évben: 30,4%), Oroszországban 15,1%.............. Magyarországon 2 % ez az arány (előző évben 4,1 %).
(Forrás: European Audiovisual Observatory)
Van magyar sorstörténet. Leginkább Sára Sándortól. Dokumentumfilm, játékfilm is.
Csak amíg pl. Lengyelországban társadalmi esemény egy ilyen típusú film, addig nálunk elhallgatás és közöny.
Minden normális ország előnyben részesíti a hazait. Kivéve a magyar. Nálunk sikk lett a hazait lenézni, mellőzni.
Nálunk a kereskedelmi tévék példátlanul nagy "sikerrel" butítanak.