Áder János köztársasági elnök koszorút helyezett el József Attila sírjánál a költészet napja alkalmából. Több nagyvárosban is versmondással készülnek a költő születésnapjára, április 11-ére.
A Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe látogatott Áder János a költészet napja alkalmából és koszorút helyezett el József Attila sírján.
József Attila összes verse zongoramuzsika mellett hangzik el Pécsen a költészet napján, csütörtökön. A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a költő 416 művét Galkó Balázs színművész adja elő, a zongorakíséretről Márta István zeneszerző, a ZSÖK ügyvezetője gondoskodik a Művészetek és Irodalom Házában délelőtt tíz órától éjfélig tartó versmaratonon. Ugyanitt óvodások mondják el kedvenc verseiket, általános iskolások Weöres Sándor-műsorral készülnek, majd egy középiskolai színjátszó kör Babits-verscsokorral várja az érdeklődőket.
A ZSÖK emellett egy különleges játékra invitálja az irodalom kedvelőit: nyolc belvárosi üzlet kirakatán egy vers betűkkel jelölt versszakait helyezik el. Aki a részleteket helyes sorrendben összeilleszti, a betűjelekből a vers szerzőjének nevét olvashatja ki. A megfejtéseket a versmaraton ideje alatt a Művészetek és Irodalom Házában lehet leadni, a helyes megfejtők között nyereményeket sorsolnak ki. Költészet napi rendezvényt szervez a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára is. A Tudásközpontban délután négy órától egyetemisták, oktatók, könyvtárosok, továbbá a könyvtár olvasói mondhatják el kedvenc versüket.
Szekszárdon a hatvan éve született Csengey Dénes (1953-1991) íróra, Bonyhádon Franyó Róbert (1967-2012) rendezőre emlékeznek a költészet napján. A szekszárdi Magyarországi Német Színházban két előadó, Tell Edit és Orbán György idézi fel a szekszárdi születésű író, Csengey Dénes műveit. Az este hat órakor kezdődő háromnegyedórás műsorban prózai műveiből és verseiből álló dialógust hallhat a közönség – mondta a produkciót bevezető Gacsályi József költő. Az előadás részeként megszólalnak fiatalkori költeményei, és az 1988-ban Cseh Tamással készített Mélyrepülés című lemezének szövegei is. A bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban a bonyhádi XXI. Művészeti Műhely tavaly elhunyt rendezőjére tánccal, verssel és zenével emlékeznek művésztársai és színjátszói. A 17 órakor kezdődő összeállításban Szarvas Szilvia és Adorján Boglárka saját tánckoreográfiáját adja elő, a műsorban elhangzanak a korábban a makói Páger Antal Színjátszó Stúdió (PÁST) vezetőjeként ismertté vált rendező kedvenc versei József Attilától, Pilinszky Jánostól és Weöres Sándortól.
A magyar irodalom és költészet két jeles egyéniségére, Márai Sándorra és József Attilára fókuszál az idei költészet napi rendezvénysorozat Miskolcon – mondta el Kákóczki András, a polgármesteri hivatal kulturális és idegenforgalmi osztályának vezetője szerdán a rendezvényekről tartott sajtótájékoztatón. Márai Sándor 1900-ban, József Attila 1905-ben ugyanazon a napon, április 11-én született – emlékeztetett Kákóczki András. József Attila 1933 nyarán Lillafüreden írta szerelem ihlette költeményét, az Ódát. A lírai vers sorainak keletkezési helyét márványtábla és 2005-től, a költő születésének centenáriumának évétől a poéta életnagyságú szoborkompozíciója jelöli.
Itt idén is – mint minden évben – megemlékezést tartanak április 11-én, ezúttal Serfőző Simon József Attila-díjas költő, író mond beszédet, és mint számtalanszor, most is elhangzik az Óda, ezúttal Balázs István előadóművész tolmácsolásában. Márai Sándor Kassa szülötte, Kassa pedig idén Európa Kulturális Fővárosa. A felvidéki város ebből az alkalomból méltón emlékezik meg Márairól, Miskolc ugyanakkor Kassával egy kulturális, gazdasági régiót alkot, ezért természetes, hogy a borsodi megyeszékhely a költészet napja alkalmából az íróra is emlékezik – mondta Kákóczki András. Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Márai életműve címmel nyitják meg csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeum utazó kiállítását, majd Üzenet Máraitól címmel zenés, irodalmi műsort tartanak. A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964. óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
