Az egyház vezetője elment, a kérdések maradtak. Az idei szentév lehetőséget kínál, hogy a hívek teljes búcsút nyerjenek, illetve arra is, hogy megvizsgáljuk, a 2000-es nagy jubileum óta milyen irányt vett a katolikus egyház egyik legidősebb pápájának a vezetése alatt. Megosztjuk újra háttérelemzésünket – most, hogy egy korszak lezárult.
Szilvay Gergely és Ungvári Ildikó írása a Mandiner-hetilapban
Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires-i érseket a konklávé előtti bíborosi összejövetelek egyikén mondott beszéde, a benne felvázolt egyházvízió okán választották meg pápának bíborostársai 2013-ban, XVI. Benedek lemondása után. Ferenc pápa nagy ígérete a Római Kúria reformja és az egyház valamiféle decentralizációja volt. Dél-Amerikából érkező pápaként igyekezett jobban behozni a Nyugaton kívüli világot az egyházba. Közben számos olyan megnyilatkozása volt, amelyet sokan tanbéli liberalizációként értelmeztek – ami leginkább a német egyház törekvése. Afrika és Ázsia egyházai viszont meglehetősen konzervatívak, az állítólagos tanbéli lazítás és a harmadik világ középpontba helyezése feszültségben áll egymással.
Már ha egyáltalán szó van lazításról, tekintve, hogy a pápa megnyilatkozásait lehetséges, sőt szükséges az addigi tanítás fényében értelmezni. Emellett sokan inkább ezt is a decentralizációs törekvések részeként értelmezik. Kétezer év egyházfői gyakorlata a tanbéli központosítás és a pasztorális decentralizáció volt. Ferenc pápa az első, aki ezt, úgy tűnik, megfordította: a tanítás ügyét decentralizálta, a hívek lelkipásztori ellátásának kérdéskörét pedig centralizálta.
A belengetett szervezeti decentralizáció első jele az volt, hogy a pápa megválasztása után a Szent Péter-bazilika balkonján egyszerűen Róma püspökeként utalt magára. A valóságban azonban épp a fordítottja következett be: Ferenc pápa vaskézzel irányít, és rövid pórázon tartja a részegyházakat. Főleg az olasz püspöki kart – ennek alighanem köze lehet ahhoz, hogy amikor a 2013-as konklávé végén felszállt a fehér füst, az olasz püspöki kar titkársága első sajtóközleményében Angelo Scola milánói érseknek gratulált a megválasztáshoz, és csak egy órával később korrigált. Ferenc pápa a többi hatalmi centrumot is hatékonyan töri le, időnként kifelé az erősen decentralizált anglikán egyházat emlegeti példaként – amelynek hanyatlása intő jel lehetne a katolikus egyháznak.
A kúria reformja szintén ellentmondásos. Olyan, mintha inkább a közepén tartana a reform, nem a végén, mintha kiporolták volna, de a por még nem szállt le. Ferenc pápa az elődeinél sokkal nagyobb mértékben támaszkodott a rendeletekre (motu proprio) az egyház kormányzásában, ezzel növelve a bürokráciát. Emellett párhuzamosságokat teremtett és hatásköröket csúsztatott egybe, kánonjogi és hatalompolitikai bizonytalanságok sorát előidézve. S ez nem csak a Szentszék belső ügymenetére igaz. Mint Andrea Gagliarducci írja MondayVatican című szakblogján: II. János Pál kollegiális módon kormányzott, Ferenc pápa viszont mindent centralizált. II. János Pál és XVI. Benedek idején tudni lehetett, ki képviseli a pápa akaratát, ha például kórházban van: a titkáraik, Stanisław Dziwisz, illetve Georg Gänswein, akiket jól ismert a média is. De ki volt Ferenc pápa titkára? 2023 óta Daniel Pellizzon argentin pap, ám ő hatalmi centrumnak nehezen volna nevezhető. Logikus volna még Pietro Parolin vatikáni államtitkárra tekinteni a hétfőn elhunyt egyházfő meghosszabbított karjaként, de valójában ő sem az.
Jellemző Ferenc pápa kormányzási stílusára a bíborosok kinevezése és kezelése is. Kinevezéseivel átlépte az elődei által meghatározott 120 fős limitet a konklávén részt vevő, választókorú, azaz 80 év alatti bíborosok tekintetében. Ma elvileg 135-en vonulnának be a Sixtus-kápolnába, ha meg kellene választani Ferenc pápa utódját. Ám a szentatya formálisan nem változtatta meg az elődei által hozott szabályt – így az hivatalosan érvényben van –, pedig könnyedén megtehetné. Így aztán lehet úgy is értelmezni, hogy az utolsó 18 kinevezett nem vonulhatna be a konklávéra, és úgy is, hogy a pápa implicite felülírta elődei szabályozását. Ráadásul ott van Angelo Becciu érsek, aki pénzügyi machinációi miatt lemondott bíborosi jogai gyakorlásáról, ám a bíborosokkal közösen bemutatott pápai szentmiséken és összejöveteleken részt vesz bíborosi díszben. Vajon ő ott lehetne egy konklávén? A logikus válasz az, hogy nem, de a lapunk által megkérdezett kánonjogászok és vatikanológusok szerint a pápa ráutaló magatartását úgy is lehet értelmezni, hogy mégis. Mindez legitimációs kérdéseket vet fel Ferenc pápa utódjával kapcsolatban, amit valószínűleg csak az old majd meg, ha a bíborosi kar és az egyház összezár.
„Miután megválasztottak, azt gondoltam, az én pápaságom nem fog sokáig tartani: legfeljebb három-négy évig. Sosem gondoltam volna, hogy […] több mint hatvan különböző országba fogok elutazni” – olvashatjuk Ferenc 2025 januárjában megjelent, Remény című önéletrajzi könyvében. Visszatérő egészségi problémái ellenére a fél világot beutazta az előző tizenkét évben. A magyarokhoz pápai rekorderként háromszor is ellátogatott: Csíksomlyóra 2019-ben, Budapestre 2021-ben és 2023-ban, előbbi alkalommal a Nemzetközi eucharisztikus kongresszusra érkezett, utóbbi alkalommal pedig apostoli látogatáson járt, és három napig tartózkodott Magyarországon.
A pápa, akit néhány hete még súlyos kétoldali tüdőgyulladással kezeltek a kórházban, március közepén megerősítette, hogy májusban továbbra is szándékában áll Törökországba látogatni az első niceai zsinat 1700. évfordulója alkalmából. Ebben azonban húsvéthétfői halála már megakadályozza. Bergoglio, bár többször is járt megválasztása óta Dél-Amerikában, Argentínába nem tért vissza. Legutóbb erről úgy nyilatkozott, hogy az ország politikai megosztottsága miatt nem szeretne hazamenni, mert fél, hogy egyik vagy másik oldal megpróbálná őt a saját politikai céljaira használni.
A szentatya egyébként egyetlen szempontot részesített előnyben a bíborosok (az egyház hercegei) kinevezésekor, mégpedig a földrajzit. Viszont e tanácsadó testületét olyan ritkán hívta össze, amilyen ritkán csak lehet, így a bíborosok többsége alig ismeri egymást. Ezen kíván segíteni Edward Pentin amerikai vatikanológus The College of Cardinals Report című információs honlapja. Ebben a helyzetben azt is nehéz felvázolni, hogy épp milyen erőközpontok dominánsak az egyházban.
Ferenc pápa hívek és az utókor általi megítélését egyházszervező munkássága mellett nyilvános megszólalásai, személyisége és állásfoglalása is befolyásolja. II. János Pált nyitottsága és közvetlensége, XVI. Benedeket komolysága, bölcsessége meg persze lemondása tette emlékezetessé, Ferenc pápát valószínűleg megosztó kijelentései fogják.
Bergoglio nem fél megszólalni a kényesebb témákban sem.
Az abortuszt, valahányszor megkérdezték tőle, az egyház álláspontjához hűen határozottan elítéli. Továbbá egyértelmű álláspontot képviselt a migráció kérdésében is: 2013-ban első útja az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetre vezetett, ahol a tengerbe fulladt migránsokért imádkozott. A következő év novemberében Strasbourgban arra kérte az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőit, hogy emberségesen bánjanak az unióba érkező menekültekkel.
Nem kímélte az Egyesült Államokat. A tavalyi elnökválasztási kampány idején így nyilatkozott a jelöltekről: „Mindkét oldal életellenes. Az egyik ki akarja dobni a migránsokat, a másik pedig babákat öletne meg” – fogalmazott, de a kemény kijelentések itt sem konkrét személyeknek voltak címezve, bár egyértelmű, kiknek szóltak. Ferenc pápa álláspontja a migráció kapcsán azért is kapott több helyről bírálatot, mert az Európai Unió és az Egyesült Államok esetében a folyamatos illegális migráció kezelése már túlmutatott a felebaráti segítségnyújtáson.
Szintén sokszor felmerült a pápa hozzáállása a homoszexualitáshoz és az azonos nemű párokhoz. Valahányszor megszólalt ebben a kérdésben, mindenki azonnal ugrott a nyilatkozataira. Amikor 2023 januárjában azt mondta, hogy a homoszexualitás nem bűncselekmény, azt sokan félreértelmezték, és ismét kapott hideget és meleget mindenfelől. Később elmagyarázta: úgy értette, a homoszexualitás a világ szemében nem számít bűncselekménynek, de az egyház szemében bűn, mint a szexualitás minden formája a házasságon kívül.
Ahogy a bűnről tett kijelentése is mutatja, Ferenc pápa a homoszexualitás cselekedeteit elítéli, de Isten gyermekének tekint mindenkit. „Mindenki meghívást kapott – írja a könyvében is. – Jó és rossz, fiatal és öreg, egészséges és beteg. Mert ez az Úr terve.”
Ferenc pápa az ukrajnai háború kezdete óta a mihamarabbi békekötés egyik fő szószólója volt.
2024 februárjában egy interjúban azt mondta, szerinte a vesztésre álló Ukrajnának össze kell szednie a bátorságát, és tárgyalást kezdeményeznie Oroszországgal a békéről. Később megint magyarázkodni kényszerült, mert azzal vádolták, hogy a támadó oroszok pártját fogja.
Ferenc pápaságát is végigkísérték a többnyire megörökölt molesztálási ügyek keltette botrányok. A nagy hullám 2002-ben kezdődött. Akkor a The Boston Globe túlnyomórészt olyan eseteket írt meg a nyolcvanas évekből 989 cikkben, amelyeket egy évvel korábban már egyik városi vetélytársa, a Boston Phoenix is megírt – ettől persze ezek a történetek valósak voltak. A lap viszont nem foglalkozott az akkori bostoni iskolai molesztálási ügyekkel. Így is film lett az oknyomozásból, a Spotlight – Egy nyomozás részletei.
A The Boston Globe az ezredfordulón kifogásolta azt a nyolcvanas évekbeli gyakorlatot, hogy a gyermekmolesztáló papokat terápiára küldték, majd visszahelyezték szolgálatba. Igen ám, csakhogy ugyanezt a terápiát a lap hangosan éltette annak idején, sőt a pedofíliát támogató cikkeket is megjelentetett. Ráadásul az akkori bostoni érsek, Bernard Law külső pszichiáter tanácsadók tanácsára cselekedett így, és ő hozta létre az első protokollt is a kérdéskörben. Az amerikai becslések – köztük egy FBI-becslés – szerint a gyanúsítások 17-50 százaléka, mondjuk így, téves. Korábban nem volt jellemző, hogy egyházi vezetőket is molesztálással gyanúsítsanak, de 2019-ben laicizálták Theodore Edgar McCarrick volt washingtoni érseket és bíborost, mivel ő maga molesztált szeminaristákat. Ellenben az azóta elhunyt George Pell ausztrál bíborost, Ferenc pápa szűk bíborosi tanácsának tagját és a vatikáni gazdasági titkárság vezetőjét 2020-ban felmentette az abszurdnak bizonyuló vádak alól az ausztrál legfelsőbb bíróság.
Nemcsak a pápát, de az egyházat is sok támadás érte az eltelt bő évtizedben. A vallási üldözés évről évre egyre jobban veszélyezteti a keresztényeket és azon belül a katolikusokat. Világszerte több mint 380 millió keresztényt, köztük rengeteg egyházi személyt üldöznek a hite miatt.
A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon,
és az Open Doors szervezet minden évben megrázó jelentésben közli, hogy a helyzet nemhogy nem javult, de romlott. 2024-ben 4476 embert gyilkoltak meg és 4744-et börtönöztek be keresztény hite miatt. Afrika és a Közel-Kelet országaiban sok keresztényellenes merényletet a legnagyobb vallási ünnepekre, karácsonyra és húsvétra időzítenek, amikor a hívek összegyűlnek a templomban, ezáltal az iszlamista szélsőségesek védtelen célpontjává válnak. A tavaly karácsonyi ünnepi időszakban 46 keresztényt gyilkoltak meg Nigériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Gyakorlatilag nem telik el húsvét és karácsony keresztényellenes merénylet nélkül. A veszély ellenére a hívek idén húsvétkor is meg fogják tölteni a templomokat, ez bátor kiállás a hitük mellett.
A Vatikán Központi Egyházi Statisztikai Hivatala által kiadott 2025-ös pápai évkönyv adatai szerint az előző években a világ számos pontján tapasztalható nehézségek és a visszaélésekkel kapcsolatos botrányok ellenére is
nőtt a katolikusok száma. A legnagyobb növekedés Afrikában volt tapasztalható
– ahol egyébként a keresztényüldözés is a legkritikusabb. 2022–2023-ban 3,32 százalékkal lett több katolikus a kontinensen, a hívek 20 százaléka ott él. A többi földrészen szintén nőtt a számuk, még Európában is, ahol a népesség gyakorlatilag fogy, ezért különösen jó hír az egyház szempontjából a növekedés, még ha mérsékelt is. Az utóbbi években szintén emelkedett a püspökök, valamint az állandó diakónusok száma. Bár továbbra is évről évre kevesebb katolikus papot szentelnek fel világszerte, a csökkenés mérséklődni látszik.
Forrásaink szerint két kérdés áll a katolikus egyház előtt. Az első az, hogy szegénysegítő civil szervezet válik belőle, amelynek a vezetői időnként hókuszpókuszolnak valamit furcsa ruhában, vagy valóban a lelkek üdvössége lesz számára az első – ami a tanítás és a liturgia előtérbe helyezését jelenti a szociális ügyek előtt. A másik nagy és régi kérdés, hogy az egyház inkább alkalmazkodik a világhoz, vagy hajlandó vezető szerepben feltűnni. Nem meglepő, hogy a 88 éves egyházfő egy hónapos kórházi tartózkodása és az azt követő két hónapos „szobafogsága” találgatásokra ad alkalmat a hogyan továbbot illetően. A pletykák úgy szólnak, hogy egy keveset szereplő, ám jó szervezőkészséggel és diplomáciai tehetséggel bíró, minden irányba tájékozódni tudó, centrista jelölt lehet majd a következő pápa, és nem marad túl sokáig Szent Péter trónján.
Bár Ferenc pápa már kinevezésekor is öregnek érezte magát, utolsó hónapjaiban is voltak tervei a jövőre. Saját haláláról ezt írta: „Bár tudom, hogy már sok áldást kaptam tőle, mégis kérnék az Úrtól még egyet: vigyázz rám, engedd, hogy akkor érjen a halál, amikor Te akarod, de mint tudod, nem vagyok túl bátor, ha fizikai fájdalmakról van szó, ezért kérlek, ne kelljen túl sokat szenvednem.”
Nyitókép: Az egyházfő megnyitja a Szent Péter-bazilika szent kapuját a szentév alkalmából
Fotó: AFP/Remo Casilli/Pool
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A kolumbiai zsoldos-migránsnak nem tetszett, hogy a nő nem reagál a közeledésére.
41 ezer elsős ismételhetett évet, nagyrészt migrációs hátterűek, Dortmund egy iskolájában 97 százalékuk alig beszélt németül.
Erdő mélyén rejtett bejárat, betonozott falak és több száz migráns: titkos alagutakat fedeztek fel a lengyel–belarusz határ alatt.
Térfigyelő kamerák felvétele alapján keresik azt a migránst, aki tavaly novemberben egy forgalmas írországi utcán ütött ki egy nőt minden ok nélkül. A támadás következtében a sértett szemüregcsontja eltört.
Éppen akkor állt ki Magyarország mellett, amikor a legnagyobb szükség volt rá.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
