Háború, Zelenszkij, sok pénz és a „renitens” Magyarország – csúcson a brüsszeli csúcs

Kétnapos csúcs veszi kezdetét a belga fővárosban csütörtökön, amin Magyarország képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök vesz részt. A jelek szerint ez a csúcs sem lesz konfliktusmentes, ahogy a március 6-i sem volt az – már csak azért sem, mert a témák is részben ugyanazok lesznek.

A napirend szerint Volodimir Zelenszkij tájékoztatja a 27 tagállam vezetőit a Donald Trumppal az orosz-ukrán háború befejezését célzó tárgyalásokról, ezúttal azonban az Euronews szerint ezúttal nem személyesen, hanem videóbejelentkezés útján.

Azóta a magyar Országgyűlés is szavazott a kérdésben és kimondták: fegyverkezni kell, de ez nemzeti hatáskör, és semmiképpen sem közös hitelből kellene megvalósítani.

A találkozón szó lesz még a versenyképességről, illegális migrációról, a közel-keleti helyzetről – ami ugyebár Izrael mellett immár Szíriát is érinti, ismét – és az EU 2028-2035 közötti költségvetéséről is. Erről már csak vacsora közben beszélgetnek majd a vezetők, ami nem feltétlenül probléma, hiszen így is kétnapos a csúcs, és az új védelmi prioritások valószínűleg minden sablont felülrínak majd.

Emlékezetes, alig két hete már egy parázs uniós csúcson napirenden volt a két legfőbb pont, vagyis Ukrajna és a védelem kérdése; az akkori rendkívüli ülést Trump villámdiplomáciájára és Moszkvával való közvetlen kapcsolatfelvételére reagálva hívták össze.

Azóta valamelyes megnyugvásfélét hozott, hogy Oroszország és Ukrajna is belement egy 30 napos részleges tűzszünetbe, és az Egyesült Államok feloldotta a katonai segítségnyújtás és a hírszerzési adatok megosztásának felfüggesztését, ugyanakkor látszik, hogy Putyin kőkeményen reagál a kialakult helyzetre, és hangsúlyozta követeléseit arra vonatkozólag, hogy minden katonai szállítást állítsanak le Ukrajna felé.

Az Euronewsnak nyilatkozó diplomata szerint ennek épp az ellenkezőjét kell tenni, mint azt a legutóbb elfogadott úgynevezett következtetések (vagyis lényegében állásfoglalások, határozatok) előírnak. A lap szerint az erre vonatkozó következtetést csak 26 tagállam fogja majd támogatni, „mivel Magyarország továbbra is határozottan ellenzi a „béke az erőn keresztül” stratégiával, valamint a fegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatos friss rendelkezésekkel kapcsolatos bármilyen említést”, visszaidézve a két héttel ezelőtti dinamikákat.

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq