Három húzás, amit Magyarország nem fog megköszönni David Pressmannek
Az amerikai nagykövet Donald Trump beiktatása előtt egy héttel távozott az országból, és a mérleget elnézve, nem volt sok köszönet a szolgálati idejében.
Aljas támadások sorozata a szankcióktól a kettős adóztatásig.
A Biden-adminisztráció idején a magyar–amerikai kapcsolatok jelentős mélypontra kerültek, amelynek egyik legsúlyosabb következménye a kettős adóztatást kizáró egyezmény egyoldalú felmondása volt.
Az egyezmény megszűnésével 2024-től a magyar vállalkozások amerikai bevételeire akár 30 százalékos forrásadó vonatkozik, jelentős versenyhátrányba hozva a magyar innovatív cégeket a globális piacon.
Ez különösen fájdalmas a magyar gazdaság számára, hiszen a technológiai fejlesztők, a gyógyszeripar és az autóipari cégek is nehezített feltételekkel működhetnek tovább.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai nagykövet Donald Trump beiktatása előtt egy héttel távozott az országból, és a mérleget elnézve, nem volt sok köszönet a szolgálati idejében.
A Biden-adminisztráció emellett szankciókat is bevezetett Magyarországgal szemben. Rogán Antal minisztert, Orbán Viktor kabinetfőnökét, korrupciós vádakra hivatkozva helyezték szankciós listára.
A lépést több szakértő politikai bosszúnak és a magyar belügyekbe való beavatkozásnak értékelte.
Az amerikai döntés erőteljesen aláásta a két ország közötti kapcsolatokat, amelyeket a Trump-adminisztráció alatt még kölcsönösen előnyös együttműködés jellemzett.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump hamarosan ismét is az Egyesült Államok elnöke lesz. Arról, hogy ennek milyen hatása lehet hazánk gazdaságára, illetve a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokra, Horváth Sebestyént, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjét kérdeztük.
További problémát jelentett az amerikai vízummentességi program magyarokat érintő szigorítása.
Az ESTA érvényességének két évről egy évre csökkentése és az egyszeri használatra korlátozott beutazás különösen nehéz helyzetbe hozza a külhoni magyarokat és a magyar utazókat.
Az Egyesült Államok biztonsági aggályokra hivatkozva a külhoni magyarok személyes adatait követelte, amelyet azonban Magyarország nem volt hajlandó kiadni. A döntést a magyar kormány a külhoni magyarok védelme érdekében hozta meg, ugyanakkor a szigorítás komoly kényelmetlenséget jelent a magyar állampolgároknak.
Ezt is ajánljuk a témában
Szokatlan, hogy egyetlen személy ellen vessenek ki szankciót.
A Biden-adminisztráció szankciói nemcsak a gazdaságra, hanem az európai árakra is jelentős hatást gyakoroltak.
Az Ukrajnát támogató intézkedések részeként bevezetett szankciók drasztikus áremelkedéseket okoztak, amelyek az európai országokat, így Magyarországot is érintették.
A magyar kormány szerint ezek az intézkedések a szövetségi együttműködés szellemiségével szembemennek, és a magyar álláspont békepárti megközelítésének büntetését jelentik.
Az amerikai politikai beavatkozások ráadásul a magyar szuverenitás védelmében tett lépésekre is közvetlenül reagáltak.
A Biden-adminisztráció számos alkalommal nyíltan kritizálta Magyarország bevándorláspolitikáját, valamint a nemzetközi genderideológiával szembeni állásfoglalását. Szakértők szerint ezek az ideológiai különbségek is hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok további romlásához.
A magyar–amerikai kapcsolatok Trump visszatérésével jelentősen javulhatnak, hiszen az előző Trump-adminisztráció alatt a két ország közötti együttműködés kölcsönösen előnyös és produktív volt, és remények szerint a következő években ez a kapcsolat újra felvirágozhat.
Mindazonáltal a Biden-kormány idején kialakult károk hosszú távú következményei még sokáig érezhetőek lesznek Magyarországon.
Nyitókép: Peter Zay / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Bryan Leibet kérdezték az új amerikai irányról.