„Bűnös hanyagság lenne, ha ezt válasz nélkül hagynánk” – fogalmazott a kancellár.
Nyitókép: BRITTA PEDERSEN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A német kormány jelentős lépést tett az ország és Európa légvédelmének megerősítésére azzal, hogy szerdán hadrendbe állította az első IRIS-T légvédelmi rendszert a Hamburg közeli Todendorfban – írta meg az Infostart a The Defence Post nyomán. Az eseményen Olaf Scholz német kancellár hangsúlyozta, hogy Oroszország az elmúlt években felgyorsította fegyverkezési programját, különös tekintettel a rakéták és cirkálórakéták telepítésére. A Kalinyingrádi exklávé területére telepített orosz fegyverek mindössze 530 kilométerre vannak Berlintől, ami a kancellár szerint a fegyverzetkorlátozási megállapodások megszegését jelenti.
Scholz egyértelművé tette, hogy
Németország és Európa nem nézheti tétlenül az orosz fegyverkezést: „Bűnös hanyagság lenne, ha ezt válasz nélkül hagynánk.”
Az IRIS-T üteg, amelyet hadrendbe állítottak, a 2022-ben indított Sky Shield Initiative része, amelyhez már 22 ország, köztük Magyarország is csatlakozott. A Bundeswehr összesen hat IRIS-T SLM rendszert rendelt a Diehl Defence vállalattól 950 millió euró értékben, amelyeket 2027 májusáig szállítanak le.
Az IRIS-T rendszer az egyik legkorszerűbb légvédelmi technológia, amely eddig csak Ukrajnában volt hadrendben. Németország, mint Ukrajna második legnagyobb támogatója, már négy ilyen rendszert szállított Kijevnek, és további nyolcat ígért. A német kancellár kiemelte, hogy az Ukrajnába küldött IRIS-T rendszerek eddig több mint 250 rakétát, drónt és cirkálórakétát lőttek le, ezzel számos életet megmentve.
Scholz arra is figyelmeztetett, hogy Európa nemcsak a védelmi rendszereit kell, hogy fejlessze, hanem növelnie kell a precíziós rakétáinak számát is, hogy ne maradjon el Oroszországtól stratégiailag fontos területeken. Hangsúlyozta, hogy Európa legfőbb feladata a béke biztosítása és a háború elkerülése. „Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy minden ellenünk irányuló fegyveres agresszió súlyos következményekkel járna a támadóra is” – mondta a kancellár. Scholz beszéde egybecseng Washington és Berlin júliusi bejelentésével, miszerint 2026-ban megkezdik az amerikai Tomahawk cirkálórakéták németországi telepítését.
Ezek, ha a saját életük veszélybe kerülne, elsőként menekülnének el megbízóik és fizetőik hátsó udvarába, vagyis az Egyesült Államok velejéig rohadt deep-state-jébe – fogalmaz a publicista.
Az Ukrajnával is határos Rosztovi területen több településen tűz ütött ki leszakadt villanyvezetékek, emberi hanyagság és az erős szél következtében.
Zelenszkij szerint Ukrajnának erős támogatásra van szüksége partnereitől az emberéletek megmentése érdekében.
Mi jöhet még?
Nem akármilyen kritikákat fogalmazott meg Die Weltben megjelent véleménycikkében Jacques Schuster.
„Ne fizessünk nekik segélyt!” – mondja a lengyel külügyminiszter.
Magyar Péter váratlan és elképesztő sikere után lehet, nem csak Gyurcsány Ferenc fejében fordult meg, hogy milyen kár, hogy már kiment a párbaj a divatból.
Akkorára hízott az elfuserált migránspolitika miatti össznépi felháborodás, hogy a világon nincs akkora szőnyeg, ami alá be lehetne gyömöszölni. Király-Kiss Miklós írása.
