Nagyelemzés készült.
Nyitókép: Xinhua via AFP
Terjedelmes elemzést közölt Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútjáról a CNN, melyben megállapították:
Párizsban keményen bántak a kommunista vezetővel, míg Szerbiában és Magyarországon Hszi csak „rajongókkal” találkozott.
Az amerikai tévéállomás anyagában olvasható: Belgrádban és Budapesten sikerült demonstrálni „Peking húzóerejét”, ugyanis „az utcákat kínai zászlók díszítették”, s Hszi és felesége érkezésekor „néptáncosok szerepeltek a betonon”, és Orbán Viktor, valamint Aleksandar Vučić személyesen köszöntötte őket, miközben Párizsban „visszafogott fogadást” kaptak csak.
Emellett Párizzsal ellentétben Belgrád és Budapest „szimbolikus győzelmet” is szolgáltattak Hszinek azzal, hogy a látogatás ideje alatt bejelentették Kínával fennálló kapcsolataik szintlépését. A CNN ugyanakkor úgy látja, a szívélyes szerbiai és magyarországi fogadtatás Európa többi részében „nem jöhet túl jól”, hiszen igen kevés más európai fővárosban lenne a kínai vezetőnek ilyen bánásmódban része.
A CNN kihangsúlyozza azt is: az ukrajnai háború és a kínai-európai kereskedelmi konfliktusok ügyében
Párizsban meggrillezte Hszit Emmanuel Macron elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Párizsban egyébként Hszi elmondhatta, hogy Kínának az ukrajnai háborúban nincs más szerepe, mint „hozzájárulni a béke eléréséhez”, azt pedig letagadta, hogy lenne olyan kínai ipari kapacitástöbblet, ami elöntené az európai piacot – ebben állt a grillezés.
A lap szerint ugyanakkor Szerbia és Magyarország vezetői nem vetettek fel kényes kérdéseket, helyette segítettek azt a látszatot kelteni, hogy Kínának vannak közeli barátai Európában, valódi barátai, akikkel üzletelni is lehet – valamint abban is segítettek, hogy Hszi „gyengíthesse azt a világrendet, amelyet szerinte az Egyesült Államok dominál”. A CNN-nek nyilatkozó elemzők egyetértettek abban, hogy különösen Orbán nagyon veszélyes, mert a Hszi-látogatás felbuzdíthatja arra, hogy
ellenálljon az EU-n belül azon törekvéseknek, hogy »kockázatmentesítsék« az ellátási láncokat, és vámokat vessenek ki kínai termékekre”.
Azt viszont a médium is elismeri: időközben Szerbia és Magyarország a kínai befektetések fontos célpontjaivá váltak, Magyarország „egyre fontosabb gyártóközpontja Európában a kínai autóipari beszállítóknak, ideértve az elektromosautó-gyártókat”. Leírják azt is, hogy miközben Franciaországban múlt héten Bruno Le Maire pénzügyminiszter nyíltan elmondta:
örülnének, ha a kínai BYD náluk nyitna gyárat, az autógyártó már „kiválasztotta első európai autógyártó telephelyét”, jelesül Magyarországot.
Liu Dong-su, a Hong Kong-i City University tanára a CNN-nek arról nyilatkozott: Kínában a belpolitikai kommunikációban így Magyarországot és Szerbiát „okos országoknak” lehet beállítani, melyek ahelyett, hogy az Egyesült Államokat támogatnák, igazán értik Kínát, és együttműködnek vele Európa érdekében. „Szerbia és az EU-tag Magyarország egyre értékesebbek lesznek Peking számára, ahogy a blokkon belül növekszik a feszültség, és a felsejlik a kereskedelmi háború fenyegetése” – írja a CNN.
A cikk végén felbukkan egy régi ismerős is: Scheiring Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő, aki azóta már az amerikai Georgetown University katari lerakatán tanít összehasonlító politikatudományt. „Orbán és Vučić mindketten olyan illiberális vezetők, akik országukat rivalizáló geopolitikai blokkok közé pozicionálják, reménykedve abban, hogy el tudják kerülni a túlságosan erős függőséget bármelyiktől” – tudjuk meg Scheiringtől, aki hozzáteszi:
Nem érdekli őket a demokrácia és az emberi jogok. Számukra a külpolitika szigorúan, pragmatikusan a gazdasági érdekekről szól.”
A volt LMP-s képviselő ugyanakkor elismeri: miután „Magyarország és Szerbia stratégiai kapuk Peking számára Európa felé”, így értékük „nőni fog, ahogy a kereskedelmi háború eszkalálódik”.