Ezt a kérdést sajnos úgy is fel lehet tenni, mit csináljon Magyarország, ha a NATO államainak többsége, a jogi helyzettől függetlenül, de facto belép az ukránok oldalán a háborúba?
Nyitókép: Képernyőkép/Pesti Srácok
„Ezt a kérdést sajnos úgy is fel lehet tenni, mit csináljon Magyarország, ha a NATO államainak többsége, a jogi helyzettől függetlenül, de facto belép az ukránok oldalán a háborúba? Az, hogy ez a kérdés, az összes többi háborúhoz szükséges lépéshez hasonlóan (sorkötelezettség, az Ukrajnával határos országok aktív légvédelmi zónájának kiterjesztése és orosz eszközök lelövése Ukrajna felett, stb.), folyamatosan szerepel a nyugati politikusok nyilatkozataiban, azt mutatja, hogy az ukránok már nem bírják sokáig segítség nélkül. És azt, hogy sok őrültnek nem opció az ukránok veresége, vagy egy olyan tűzszünet, esetleg béke, amely a jelenlegi frontvonalakon húzza meg a határokat. Ha marad cselekvőképes ukrán állam egyáltalán és nem kell kezelni egy teljes dezintegrációt is.
A kérdés az, hogy az USA mit gondol erről? Tényleg teljesen irracionális azt képzelni, hogy a választások előtt a Biden-adminisztráció hivatalosan, NATO kötelékben csapatokat küldene Ukrajnába? Bármiféle misszióra, még formailag békefenntartó feladatra sem, mondjuk a Dnyeper nyugati partjához. Hát az. Biden amúgy sem acélos esélyeit vagy a helyére lépő még ismeretlen figuráét drasztikusan rontaná ez, még akkor is, ha a beavatkozás nem vezetne azonnal eszkalációhoz. A NATO védelmi szövetségből lassan támadó, terjeszkedő jellegű katonai szövetséggé válik. Meghatározó tagjai, vezetői azonban lassan a védelem feltételévé akarják tenni, a támadó, offenzív, befolyáskiterjesztő műveletekben való kritikátlan részvételt. Ki lehet-e ebből maradni?
Háborút nemcsak hadüzenettel, vagy »különleges katonai művelettel« lehet kezdeni, hanem olyan más hatalmak érdekszférájában való terjeszkedéssel is, amely a másik felet készteti valamiféle akcióra. Nyilván a nyugati álláspont az, hogy a keleti védelmi terjeszkedés nem offenzív jellegű, az oroszok nyugatra irányuló akciói viszont azok. A nyugati retorika, ami természetesen definíció szerint propaganda is, most nevezi át »védelemnek« azokat a NATO területen kívüli megelőző katonai akciókat, amelyek lehetősége ez idáig fel sem merülhetett a NATO alapszerződésének betűje szerint.”