Következő mérkőzések 
Franciaország és Németország attól tartanak, hogy adófizetőik kerülnek a hurokba, ha Kijev nem tudja visszafizetni a hitelt, amint a háború véget ér. De a brüsszeli lap ebbe is bele tudta keverni hazánkat.
Nyitókép: Drew Angerer/Getty Images
Június közepén a G7-ek csúcstalálkozót tartanak az olaszországi Stresában, ahol arról is döntenek, felhasználják-e a bafagyasztott orosz pénzeket ukrajna támogatására.
A Politico szerint miközben most erősek a jelek arra, hogy Európa beleegyezik az Egyesült Államok vezette javaslatba, miszerint az eszközök jövőbeni nyereségét felhasználva 50 milliárd eurós hitelt adnának Ukrajnának, az olyan országok, mint Franciaország és Németország attól tartanak, hogy adófizetőik kerülnek a hurokba, ha Kijev nem tudja visszafizetni a hitelt, amint a háború véget ér.
A terv szerint az eszközök éves kamataiból fizetnék vissza a kölcsönt, de az európai tisztviselők szívesen felvázolnának egy tartaléktervet arra az esetre, ha a háború végeztével az eszközöket visszaadnák Oroszországnak.
Ezzel kapcsolatban vannak, akik attól tartanak, hogy az európai adófizetőknek kellene kiköhögniük a pénzt, ha Ukrajna adósságtörlesztését a hitelezők késleltetnék egy békerendezés keretében. Oroszország befagyasztott eszközeinek nagy része EU-s országoknál van, míg az amerikai bankok csak elhanyagolható mennyiségű pénzeszközt tartanak.
A G7 uniós tagjai – Németország, Franciaország és Olaszország – hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államoknak ki kell fizetnie a maga részét, ha a kamatfizetések a hitel felénél megváltoznak, vagy ha Ukrajna a következő években nem tudja kiszolgálni az adósságát.
Két európai tisztségviselő a Politico állítása szerint félelmének adott hangot, hogy egyes uniós országok, például Magyarország, ellenezhetnek mindent, ami az amerikai tervhez hasonlít. Egy-egy kormány félévente blokkolhatja az Oroszország elleni szankciók megújítását, ami további bizonytalansági tényezőt jelent.
A portál azt írta, a hét elején Magyarország jelezte, hogy ellenzi az EU hasonló, de némileg korlátozottabb tervét, ez pedig azt előrevetíti, mi lenne, ha az amerikai javaslat megvalósulna.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elvi megállapodást a tagállamok pénzügyminisztereinek is meg kell erősíteniük, de Von der Leyen szerint „ezt a pénzt nem is lehetne jobban felhasználni, mint hogy Ukrajnának adjuk”.
Az uniós tanács leköszönő belga elnöksége mindent elkövet annak érdekében, hogy megkerülje vagy megnehezítse Budapest vétójogát.
Szerintük ez a lépés anélkül jelentene nagy segítséget az ukránoknak, hogy az amerikai hadsereg a konfliktus hivatalos részévé válna.
Egyre keményebbek a szabályok.
A forgatókönyv nagyon is elképzelhető.
Az Európai Tanács elnöke szerint a korrupció elleni küzdelmet azért még folytatnia kell Ukrajnának.
„Hálás vagyok mindenkinek, aki megvédi Ukrajnát, országunkat és népünket” – fogalmazott az ukrán elnök.
A két miniszterelnök számos dologban is egyetértett a közös megbeszélésen.
A nagy kérdés az, hogy betartották-e az uniós rendeletek előírásait az utasok tájékoztatását, valamint a nekik nyújtandó segítséget illetően.
