Putyin és Zelenszkij is hajlandó volt rendkívüli kompromisszumokat tenni.
Kiszivárgott dokumentumok szerint a háború elején a Kreml és Kijev hajlandó lett volna mérlegelni a diplomáciai megoldást, írja az Index a neves külpolitikai szaklapra, a Foreign Affairsre hivatkozva.
2022 márciusának végére a Belaruszban és Törökországban tartott személyes találkozók és a videókonferencián keresztül folytatott virtuális megbeszélések sorozata eredményezte az úgynevezett isztambuli közleményt, amely leírta a konfliktus rendezésének kereteit. Az ukrán és orosz tárgyalók ezután elkezdtek dolgozni a szerződés szövegén, és jelentős előrelépést tettek a megállapodás felé. Májusban azonban a tárgyalások megszakadtak – írják. Mi történt?
A lényeg, hogy
az oroszok és az ukránok majdnem véglegesítettek egy megállapodást, amely véget vetett volna a háborúnak,
és többoldalú biztonsági garanciákat nyújtott volna Ukrajnának, megnyitva az utat a semlegesség, majd később az EU-tagság felé.
Hozzáteszik: a végleges megállapodás több okból is kivitelezhetetlennek bizonyult. Kijev nyugati partnerei vonakodtak a tárgyalásoktól Oroszországgal, különösen olyanoktól, amelyek új kötelezettségeket róttak volna rájuk Ukrajna biztonságának garantálása érdekében. A közhangulat Ukrajnában az irpinyi orosz atrocitások nyilvánosságra kerülésével érthetően elutasító volt, mellett azzal, hogy Oroszország kudarcot vallott Kijev bekerítésében,
Volodimir Zelenszkij egyre magabiztosabbá vált abban, hogy kellő nyugati támogatással megnyerheti a háborút.
Végül a felek túl magasra törtek, túl hamar, írják. Megpróbáltak egy átfogó rendezést elérni, még akkor is, amikor már az alapvető tűzszünet is elérhetetlennek bizonyult.
Napokkal az invázió kezdete után Moszkva elkezdett kompromisszumos megoldásokat keresni, derül ki. A háború, amelyet korábban Putyin könnyűnek várt, végül nem bizonyult egyszerűnek, és ez a korai nyitottság a tárgyalásokra azt sugallja, hogy úgy tűnik, hamar lemondott a teljes rendszerváltás gondolatáról. Zelenszkij, akárcsak a háború előtt, azonnal szeretett volna személyesen tárgyalni Putyinnal. Bár
az orosz elnök nem volt hajlandó közvetlenül tárgyalni Zelenszkijjel, mégis kijelölt egy tárgyalócsoportot.
Alekszandr Lukasenka belorusz elnök játszotta a közvetítő szerepét. A tárgyalások február 28-án kezdődtek Lukasenka egyik vidéki rezidenciáján,
Ahogy Moszkva helyzete a harctéren tovább romlott, úgy váltak kevésbé követelőzővé a tárgyalóasztalnál előhozott feltételek. Így március 3-án és március 7-én a felek második és harmadik tárgyalási fordulót tartottak, ezúttal a Belaruszban lévő Kamjanyukiban.
Az ukrán küldöttség saját követelésekkel állt elő: azonnali tűzszünet és humanitárius folyosók létrehozása, amelyek lehetővé tennék a civilek számára a háborús övezet biztonságos elhagyását.
Az orosz tervezetek tükrözték Moszkva ragaszkodását Ukrajna semleges státuszához.
Miért szakadtak meg a tárgyalások?
Hangsúlyozzák: Putyin azt állítja, hogy
a nyugati hatalmak beavatkoztak, és meghiúsították az alkut, mert inkább voltak érdekeltek Oroszország meggyengítésében, mint a háború befejezésében.
„Egy volt amerikai tisztviselő, aki akkoriban Ukrajnával foglalkozott, elmondta, hogy az ukránok csak megkésve konzultáltak Washingtonnal, annak ellenére, hogy az isztambuli kommünikében leírt szerződés új jogi kötelezettségeket rótt volna az Egyesült Államokra – beleértve azt, hogy háborút indít Oroszország ellen, ha az ismét megtámadja Ukrajnát. Így ahelyett, hogy elfogadta volna az isztambuli közleményt és az azt követő diplomáciai folyamatot, a Nyugat növelte a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és fokozta az Oroszországra gyakorolt nyomást, többek között az egyre szigorodó szankciórendszerrel” – írják.
A valóságban azonban
az oroszok és az ukránok soha nem jutottak el végleges, kompromisszumos szövegig.
De továbbmentek ebbe az irányba, mint ahogyan azt korábban értelmezték, egy lehetséges megállapodás átfogó keretét elérve.
A dokumentumok emlékeztetnek arra, hogy
Putyin és Zelenszkij hajlandó volt rendkívüli kompromisszumokat is mérlegelni a háború befejezése érdekében.
Így ha és amikor Kijev és Moszkva visszatér a tárgyalóasztalhoz, ott olyan tervezetekkel állhatnak elő, amelyek hasznosnak lehetnek a tartós béke megteremtésében – írják a szerzők az Index cikke szerint.
Azerbajdzsán felől teljesen felesleges Ukrajna felé kerülni, de ez nem számít, hiszen a molekula mellé csomagolnak morált is, annak pedig, mint az közismert, kifejezetten magas a fűtőértéke.
Glenn Diesen szerint vége a hosszú ideje tartó manipulációnak; a politikai és médiaelit kezd narratívát váltani, ahogy az ukrán proxyháború a végéhez közeledik.
A korrupcióellenes reformok szószólói szerint Rusztem Umerov döntései veszélyeztetik a transzparenciát és a nyugati támogatásokat.
Az ukrán elnök szerint Donald Trump ereje és az USA gazdasági hatalma döntő lehetne az ukrajnai háború lezárásában.
Az ukrán elnök ötletével van egy kis gond.
Nem tettek jót a pénteki tömegtüntetések Szlovákia politikai stabilitásának.
A politikus szerint Magyar Péter ne nyavalyogjon, hanem viselje, ami a hírnévvel jár, és kerülje a kettős mércét.
A Soros-birodalom megerősíti az által finanszírozott ngo-hálózatot, hogy a Biden-éra után a Trump-kormányzatra is befolyást tudjon gyakorolni.
