Még nem mutattak rá ennyire a nyugati elit kétszínűségére: csúnyán lebuktatták a módszerüket
„Néhányan közülük odáig mentek, hogy azt állították, nem is történt meg” – hívta fel a figyelmet Frank Füredi.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
„Mi az Antifa? A kulturális elit rohamosztagosai” – tette fel a kérdést Frank Füredi új esszéjében. A szociológus szerint az antifa „fasiszta módszereket alkalmaz a fasizmus elleni álságos harcában”.
Kifejtette, „az antifa furcsa jelenség, mert olyasvalaminek az ellentéteként jeleníti meg magát, ami gyakran nem is létezik. Nem mintha szervezett, barna inges, félkatonai egységek járnák Európa utcáit.
Éppen ellenkezőleg, ez az állítólagos antifasiszta mozgalom olyan környezetben működik, ahol a fasiszták feltűnően hiányoznak”.
„Az antifa mégis folyamatosan azt a benyomást kelti, hogy a fasizmus egyértelmű és jelenvaló veszélyt jelent” – jegyezte meg, pedig „történetesen az antifa aktivizmusához nem szükséges valódi fasiszták jelenléte. Hogy miért? Mert magának tulajdonította a hatalmat, hogy a fasizmus és a szélsőjobboldal fogalmát kiterjessze mindenkire és minden olyan mozgalomra, amely nem tetszik neki. [...] A fasisztákkal és a szélsőjobboldallal való riogatás a nyugati világ politikai és kulturális tájképének szokásos jellemzőjévé vált. Az ilyen címkéket nemcsak a konzervatív pártok leírására alkalmazzák rutinszerűen, hanem az uralkodó elit normatív feltevéseit megkérdőjelező csoportok patologizálására is.”