„A mai németországi diákok negyede otthon nem németül beszél” – így omlik össze téglánként a német oktatás

2024. április 24. 14:24

Ez most egy évtizednyi „Willkommenskultur” gyakorlati eredménye a német oktatási rendszerben. Schaffen sie das?

2024. április 24. 14:24
null
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

Nyitókép: Pixabay

Ha van nemzet, amelynek kultúrája és oktatása befolyásolta Közép-Európa és benne Magyarország kultúrtörténetét, az Németország. Miközben az 1989 után újraegyesített Németország ma is Európa vezető hatalma – hullámhegyei és -völgyei pedig erősen befolyásolják hazánk gazdasági kilátásait is –, addig az oktatási rendszerét már erősen sújtják az elmúlt néhány évtized s különösen az utóbbi évek fejleményei, többek között a bevándorlási hullámok következményei is.

Most maga a The Economist, a klasszikus liberalizmus felől az elmúlt években vállaltan a radikálisabb progresszivizmus felé elmozduló brit gazdasági világlap foglalkozik a német oktatás gyors és látványos hanyatlásával.

A lap rögtön felhívja a figyelmet egy a hagyományos német én- és világképet befolyásoló, apró kis döntésre: május 1-től már nem tüntethetik fel a németek a doktori címüket az irataikban. Mivel a germánok mind Németországban, mind Ausztriában közismerten szeretik előtérbe hozni képzettségeiket – magyarul ezt akár rangkórságnak is mondhatjuk –, ez az egyenlősítő lépés is jól mutatja a német alapbeállítódások változását.

De ez csak egy apróság: ennél fontosabb, hogy több oktatási felmérés szerint is jelentősen romlik a német oktatás színvonala. A legújabb nemzetközi PISA-felmérés szerint az elmúlt tíz évben gyorsan csökkenésbe váltottak az addig folyamatosan emelkedő teljesítményi értékek Németországban. 

Különösen 2015 után romlottak le a németországi diákok teljesítményei az olvasásban, a matematikában és a természettudományokban.

Hogy 2015-ben milyen társadalmi-politikai fordulat következett be Németországban, talán nem is kell felidéznünk olvasóink számára. Egy másik felmérés, az IGLU a negyedikes diákok olvasási képességeinek romlását mutatja Németországban. Míg 2001-ben17 százaléknak voltak komoly nehézségei az olvasással, ez 2021-re több mint 25 százalékra emelkedett.

A kilencedikesek német nyelvtudási képességeiről készült legutóbbi felmérés (IQB) pedig azt adta ki, hogy a minimum színvonalat el nem érők aránya több mint 9 százalékponttal romlott 2015 óta.

A The Economist felhívja a figyelmet, hogy a német oktatás teljesítménye még így is az európai középmezőnyhöz tartozik, de mégis már rosszabbul állnak, mint szomszédai, Lengyelországtól Csehországon és Ausztrián át Svájcig.

A diákok negyede már nem német

A lapnak nyilatkozó Andreas Schleicher, a PISA-teszteket kiadó OECD oktatási igazgatója szerint a fő probléma az, hogy Ázsiával és a skandináv országokkal szemben Németország nem alkalmazkodik a 21. századi oktatási igényekhez. Ahogy ahhoz sem, hogy 

a mai németországi diákok negyede otthon nem németül beszél.

Eközben a „poroszos oktatás” konkrét szülőhazájában a mai iskolákban a legkisebbeknek szinte csak a játékról szól az iskolai oktatás, „hogy ne stresszeljék túl magukat”; a negyedikesek 30 százalékkal kevesebbet olvasnak, mint az OECD-átlag; a mai tanárok nagy része pedig elutasítja a sztenderd dolgozatokat, mondván, hogy „stigmatizálná” a rosszul teljesítőket.

A legtöbb német tartományban négy éves az alapiskola, majd pedig szétválnak a későbbi felsőoktatási tanulmányokra alkalmasok és a szakmát tanulók csoportjai. Ez a választás aztán egész életre befolyásolja a gyerekeket: a diplomások gyerekeinek 79 százaléka megy maga is egyetemre; 

a kevésbé képzett, szegényebb vagy nem-német családok gyermekei közül viszont alig jut el valaki a felsőoktatásba.

Az Economist szerint Németország és az oktatás ügyeit autonóm módon szervező tartományai számos reformmal próbálkoztak az elmúlt években, de a felmérések eredményei nem mutatnak sikeres áttörést. A bonyolult politikai rendszerű Németországban az egymást érő választási ciklusoktól kezdve a tanári szakszervezeteken át a szülők közösségeiig pedig számos szereplő van, amely nem könnyíti meg a gyors és hatékony reformtervek megvalósulását.

Már nem jó az inkluzivitás

Az optimizmust pedig az sem erősítheti, hogy a legújabb német iskolai körkérdés (Deutsches Schulbarometer) rávilágít a német oktatást sújtó, tanárok által észlelt legfontosabb problémákra – amiket nem lehet sem egy nap, sem egy választási ciklus alatt megoldani.

A 2015-ben sokak által hangoztatott „Willkommenskultur” után közel egy évtizeddel 

a német tanárok 33 százaléka találja „kihívásnak” a heterogenitást, vagyis a sokszínűséget.

Ennél csak egy kihívást látnak többen problémásnak: a diákok viselkedésével a tanárok 35 százalékának van jelentős problémája. Emellett a munkaterhek, az idő- és személyzeti hiány, a bürokrácia szerepel a fő kihívások között, majd pedig ott vannak a „szülők” is mint kihívás, valamint a gyenge teljesítményű diákok is.

Az is kiderül a legutóbbi német oktatási felmérésből, hogy az „inkluzív”, befogadó oktatás a német tanárok háromnegyede szerint rontja az oktatást mindenki számára. Egész pontosan: 7 százalék szerint egyértelműen javítja, 19 százalék szerint inkább javítja; ellenben 42 százalék szerint inkább rontja, s 

32 százalék szerint egyértelműen rontja az „inkluzív” oktatás magát az oktatás egészét.

Ez most egy évtizednyi „Willkommenskultur” gyakorlati eredménye a német oktatási rendszerben. Schaffen sie das?

 

Összesen 107 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zseblámpa
2024. április 24. 22:05
Ha a diákok (kb. 6-18 évesek közül az iskolába járók) negyede nem német anyanyelvű, akkor vajon mennyi lehet a nem német anyanyelvűek aránya a teljes gyerek korosztályban? 30-40%? A 0-6 éves korosztályban szerintem rosszabb az arány. A 6-18 éves nem iskolába járók között is biztosan rosszabb az arány.
petike21
2024. április 24. 18:23
Legalább megtanulnak a németek is néhány idegen nyelvet. Fejlesztik majd a szír vagy a pastu nyelv oktatását.
auditorium
2024. április 24. 18:22
Vendégtanárként résztvettem egy dortmundi gimnázium szülői értekezletén (Elternabend). Érdekes témák vetődtek fel, többek között egy szülő igy szólalt fel: "Nincs semmi kifogásom az idegenek ellen, de nem értem, miért egy török tanitja a német irodalmat ?"
Robert-N
2024. április 24. 18:15 Szerkesztve
somatic335 - Legyetek bátorak 2024. április 24. 17:13 "Félholtra verhettek egy kétéves, nevelőszülőknél élő kisfiút Hajdúhadházán, mentőhelikopter szállította kórházba" Amikor az ezt tárgyaló a kormányzati ülésen ennek a részleteit magyarázták, akkor Hollik István (Fidesz) és Fazekas Sándor (KDNP) képviselő azt kiabálták be: "Hazugság! Hazudik!" ----------- Te mit óbégatsz? Te buzi. Ki látta?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!