Radoslaw Sikorsk a német sajtóban ment neki Scholzéknak.
Nyitókép: Radoslaw Sikorski, Lengyelország külügyminisztere interjút ad a Német Sajtóügynökség újságíróinak 2024. március 19-én Varsóban. (Kay Nietfeld/dpa Picture-Alliance via AFP)
Lengyelország külügyminisztere azzal vádolja Németországot, hogy az habozik az ukrán fegyverszállítások terén, pedig a Taurus rakéták 500 kilométeres hatótávolsága „nagyban növelhetné Ukrajna védekezési képességét” – idézte a német sajtónak nemrégiben nyilatkozó Radoslaw Sikorskit a Süddeutsche Zeitung.
A politikus ugyanakkor elismerte, hogy Németország a legnagyobb európai fegyverszállító Ukrajna felé, és hozzátette, Németország fegyverszállítással kapcsolatos óvatosságának történelmi okait megérti, de „szeretnénk, ha a megbeszélések gyorsabban haladnának, hiszen az időnél most nincs fontosabb Kijev számára”.
Mindezt arra reagálva fogalmazta meg, hogy a német szövetségi parlament március 14-én elutasította a rakétarendszerrel kapcsolatos javaslatot. Scholz kancellár pedig régóta ellene van a Taurusok Ukrajnába szállításának, attól félvén, hogy ezzel Németország a háború résztvevőjévé válhat. Nagy-Britannia és Franciaország viszont már nem ennyire óvatos; cirkálórakétákat küldenek Ukrajnának.
A lengyel külügyminiszter interjújában arról is beszélt, hogy Putyinban nem lehet megbízni, ezért Németországnak és Európának mihamarabb katonai erővel kell szembeszállnia vele a béketárgyalások helyett: „A gyengeség agressziót vált ki, az erő pedig elriaszt.”
Azt is mondta, hogy bár a németek úgy gondolhatják, még van idő,
„de a kalinyingrádi Iszkander rakéták hatótávolsága Berlinig ér”.
Múlt pénteken a berlini háromoldalú csúcstalálkozón Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egységesen kiállt Kijev támogatása mellett. Egy dologban azonban más a véleményük: Macron minden lehetőséget, így a szárazföldi csapatok küldését is nyitva hagyna, Scholz viszont teljességgel kizárja, hogy német katonák menjenek Ukrajnába.
Sikorski azt mondta, megérti Macron stratégiai-taktikai logikáját, hiszen Putyin volt az, akik először annektálta a Krímet, majd háborút indított Donbászban, aztán megszállta Ukrajnát. Most rajta a sor, „hadd aggódjon Putyin, mi mit fogunk tenni”. Szerinte a katonai csapatok küldésének joga amúgy is az egyes államoké, így Franciaország is azt tesz, amit akar.
a magasra emelkedett, gyermektelen politikus könnyedén lép túl mégoly súlyos eseteken is, hiszen nem nyomasztja az „akár az én gyerekemmel is történhetett volna” szorongató érzése. Király-Kiss Miklós írása.
Ez sem a béke felé vezető út.
Az idei, halálos áldozatokkal járó késes támadások miatt a német belügyminiszter szigorú biztonsági intézkedéseket jelentett be a karácsonyi vásárok idejére.
A migránsok kitoloncolása persze fel sem merül.
Harminc éve ápolják a lengyel hagyományokat többek között Kőbányán. Takácsné Kalińska Katarzyna, az egyesület elnökével beszélgettünk.
Az orosz elnököt nem hatotta meg a német kancellár telefonhívása.
Lehet, még ezt is megérjük, és akkor lehet összevetni Brüsszelt és Moszkvát.
A soroksári incidens a második hasonló eset a közelmúltban, és újabb figyelmeztetés arra, hogy milyen gyorsan terjedhetnek a lángok az ilyen szerkezetű épületekben.
