Kitört a botrány: a katolikus egyház kabaláját tervező művész korábban vibrátorokat és LMBTQ-képeket készített
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
„Az Ulma család mártíromságának történetét az egész világnak meg kellene ismernie. A náci német megszállás, a holokauszt és a lengyelek elleni tömeges bűnök hazám történelmének rendkívül fontos és máig fájdalmas részét képezik.” Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök írása a Mandineren.
Írta: Andrzej Duda, Lengyelország elnöke
Mi, lengyelek büszkék vagyunk arra, hogy honfitársainkat, az Ulma családot a Katolikus Egyház 2023. szeptember 10-én a boldogok sorába emeli. Az esemény jelentősége túlmutat a vallási dimenzión: egyben tisztelgés is az emberiség legmagasabb eszményeit megtestesítő hősök előtt.
Az irgalmas szamaritánus példabeszédénél kinyitott, megsárgult, erősen kopott Biblia, pirossal aláhúzva a szakasz címe és egy kézírásos jegyzet: IGEN!
Ez a kiállítási tárgy jut eszembe, valahányszor visszatérek a dél-lengyelországi Markowa faluban található, a Második Világháború Alatt Zsidókat Mentő Lengyelek Ulma Családi Múzeumába.
A Szentírás említett példánya egy házaspár, Józef és Wiktoria Ulma tulajdona volt. Lengyel földművesek voltak, akik nyolc zsidó honfitársuknak adtak menedéket otthonukban: Saul Goldman és négy fia, Gołda Grünfeld, valamint Lea Didner és kislánya számára. 1944. március 24-én hajnalban német csendőrök törtek be a markowai tanyára. A bujkáló zsidókat és bújtatóikat a helyszínen agyonlőtték. Nemcsak Józef Ulma és terhes felesége, Wiktoria halt meg, hanem hat, néhány éves gyermekük is.
A náci német megszállás, a holokauszt és a lengyelek elleni tömeges bűnök hazám történelmének rendkívül fontos és máig fájdalmas részét képezik. Számos honfitársam osztozott az Ulma család sorsában. Minden év március 24-én emlékezünk meg a német megszállás alatt zsidókat mentő lengyelek nemzeti emléknapjáról.
A második világháború kitörése előtt Lengyelországban nagy számú zsidó közösség élt, az egyik legnagyobb a zsidó nemzet történetében.
A zsidók évszázadokon át szívesen telepedtek le hazánkban, amelyet maguk is a Polin, azaz „itt megpihenhetsz” jelentésű, sokat mondó szóval neveztek el.
Lengyelországban békének és a fejlődés lehetőségeinek örvendhettek, az 1930-as évek végére pedig fővárosunk, Varsó a világ második legnagyobb zsidó népességű központja volt New York után.
A zsidók teljes megsemmisítésére vonatkozó német terv – amely embertelen, mechanikus, szinte ipari jellegével borzaszt el – figyelembe vette ezeket a tényeket.
Épp ezért hoztak létre a nácik halálgyárakat a megszállt Lengyelországban; haláltáborokat, ahová a Harmadik Birodalom által meghódított egyéb országokból is szállítottak zsidókat.
Lengyelország évszázadokon át toleráns államként volt ismert, olyan országként, ahol a keresztény értékek alakították a kultúrát és a társadalmi kapcsolatokat. A német megszálló hatóságok így számítottak a bűnös intézkedéseikkel szembeni ellenállásra. Ezért halállal fenyegettek mindenkit, aki hazánkban akár csak megkísérelt segítséget nyújtani a bujkáló zsidóknak. Azonban az ilyen kemény szankciók ellenére is lengyel zsidók ezrei kaptak életmentő segítséget. Segíttették őket a gettóból való menekülésben, rejtekhelyeket, élelmet, pénzt és hamis iratokat biztosítottak számukra.
A történészek a mai napig rekonstruálják az akkori drámai eseményeket. A jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet eddig több mint hétezer lengyelnek, köztük Wiktoria és Józef Ulmának ítélte oda a Világ Igaza kitüntetést. A Világ Igazainak megtisztelő társaságában a lengyelek alkotják a legnagyobb nemzeti csoportot. A lengyel hatóságok és állami intézmények is folytatják erőfeszítéseiket, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a csendes, gyakran névtelen hősökről – különösen azokról, akik áldozatkészségükért és bátorságukért életükkel fizettek.
Mi, lengyelek büszkék vagyunk, hogy honfitársainkat, az Ulma családot a Katolikus Egyház 2023. szeptember 10-én a boldogok sorába emeli.
Az esemény jelentősége túlmutat a vallási dimenzión. Egyben tisztelgés az emberiség legmagasabb eszményeit megtestesítő hősök előtt. Megrázó, de ugyanakkor a felebaráti szeretet rendkívüli tanúságtételeként építő mártíromságuk történetét az egész világnak meg kellene ismernie. Vértanúságuk története alakítsa át az emberi szíveket, és szolgáljon a másik ember iránti nyitottság és szolidaritás példaképeként.
A szöveg a Wszystko co Najważniejsze című lengyel havilappal együttműködve jelent meg a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete és a Lengyel Nemzeti Alapítvány történelmi projektjének keretein belül.
Nyitókép: Krystian Dobuszynski / NurPhoto / NurPhoto via AFP